104820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammonium-magnéziumfoszfáttrágya előállítására

Megjelent 1933. évi január lió 2-án. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÍ6 SZABADALMI LEIRAS 104820. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás ammonium-magnéziumfoszfáttrágya előállítására. Dr. Urbaiu Edouard foöicsésztudor Páris. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 13-ika. Franciaawági elsőbbsége 1930. évi janius hó 28-ika. Azt találták, hogy nagy gazdaságoknál a közönséges vegyi trágyáknak, mint foszforsavnak, kombinált nitrogénnek, hamuzsírnak és trágyáknak, mint pl. mész-5 nek messzemenő alkalmazása nem volt elég arra, hogy a talajnak ásványi anyagokban való valamennyi veszteségét kiegyenlítse és különösen bebizonyult az, hogy sok helyen ,a termelés magnézia-0 hiányban szenved. Amikor a magnéziának a növényi életre való fontosságát megállapították, természetesen arra gondoltak, hogy azt ammonium-magnéziuimfoszfát alakjában vigyék 5 be, amely oly só, amelyet csekély oldhatósága az eső által való nagyimérvű kimosástól megvédi és amelynek tudvalevőleg termékenyítő tulajdonságai is vannak. Az aramon ium-ima gnéz i um foisz fát elő-0 állítására való ismert eljárások azonban gyári üzemben csupán kevéssé alkalmasak, aminek két fő oka Van: elsősorban, az oldott só csupán ammoniafölösleg jelenlétében csapódik le teljesen, melyet az-5 után vissza kell nyerni és másodsorban a nedves csapadékot alacsony hőmérsékleten kell szárítani, mert már 100° körül jelentős ammoniaimenn yisógeket veszít. Már most azt találtuk, hogy a talál-0 mány szerinti eljárással nem csupán e nehézségeket kerülhetjük el, hanem vízmentes termék előállítását nagy távolságokra való szállítás céljából megvalósíthatjuk, mely termék egyszerűen víz hoz-5 záadásával ammonium-magnéziuimfoszfiátot ad. Az új eljárás azon meglepő megfigyelés alapján folyik le, hogy ha nem a foszforsav sóinak és a magnéziának ammóniával 0 lúgosított oldataiból indulunk ki, hanem egyszerűen mono-ammoniumfoszfátból és kalcinált magnéziából oly mennyiségű víz hozzáadása mellett, mely éppen szükséges ahhoz, hogy ammonium-magnéziumfoszfátot kapjunk, tehát hat molekula vízzel, 45 egyszerű keveréssel a kívánt foszfátot kapjuk száraz és kristályos alakban. Különösen előnyös az eljárásnak következő két foganiatosítási módja: Az első módozat szerint mono-ammo- 50 niuimfoszfátoldatot készítünk, mely egy molekula foszforsavra pontosan hat molekula vizet tartalmaz és ez oldathoz adjuk a kalcinált magnéziának finoman megőrölt elméleti mennyiségét. 55 A massza 80 C° körül erősen felmelegszik és gyorsan kristályos ammoniummagnéziumfoszfáttá alakul át. A második módozat abból áll, hogy elsősorban elkészítjük a száraz mono-ammo- 60 niumfoszfátnak magnéziával való keverékét, majd a szükséges vízmennyiséget adjuk hozzá. A reakció pontosan azonos az előzővel. Megjegyezzük, hogy az első eljárás oly 65 helyeken előnyös, ahol mono-ammoniumfoszfátot készítenek, mert nem szükséges, hogy e sót kikristályosítsuk, hianetm azt csupán a kívánt mértékű koncentrációra kell hozni. 70 Ezzel ellentétben a második eljárás ott előnyösebb, ahol a trágyát bizonyos távolságról kell szállítani, mert a száraz termékek súlya az ammónium-magnéziumfos zfát súlyának csupán 60%-a, mely utóbbit 75 ezután az éppen szükséges vízmennyiség hozzáadásával kapunk meg. E második esetben magát a keveréket is alkalmazhatjuk trágya gyanánt, amikor