104814. lajstromszámú szabadalom • Ellenállásanyag elektromos ellenállásokhoz

Megjelent 1933. évi január lió 2-án. . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104814. SZÁM. — VIJ/g. OSZTÁLY. Ellenállásanyag elektromos ellenállásokhoz. Dr. Just Sándor vegyész Budapest. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 16-ika. A találmány ellenállásanyag elektromos ellenállásokhoz, melyek az elektrotechnikában változatlan vagy szabályozható ellenállásként használatosak, például 5 fűtőellenállásként, elektromos főző- és fűtőkészülékek gyanánt, szabályozható forgantyúellenállásként, indító ellenállásként stb. A most használatos ellenállásanyagok 10 majdnem kivétel nélkül fémes természetűek, ennélfogva fajlagos ellenállásuk aránylag csekély és hogy a kívánt ellenállást szolgáltathassák, csak nagy hosszúságban és igen kis keresztmetszetben 15 alkalmazhatók. Ezenkívül a fémes ellenállásdrótok magasabb hőmérsékletnél oxidálódnak, ami gyakran nagyon hátrányos. A találmány oly magas fajlagos ellen-20 állású ellenállásanyag, amelynek ellenállása a hőmérséklet emelkedésével csak alig észlelhetően változik. Az ellenállásanyag elsőrendű vezetőnek (pl. szén, grafit, fémpor) bórnitriddel való 25 keverékéből áll. A bórnitrid a magas hőmérsékleten is változatlan test, amely a levegőn való izzításnál nem oxidálódik és az elektromos kemencében elérhető legmagasabb hőmérsékleteken sem olvad. 30 sőt még a felületi olvadás nyomait sem mutatja. Ezenkívül a bórnitrid vegyileg nagy mórtékben semleges, csakis olvasztott alkaliák támadják meg; izzóhőben vörös-35 izzás) pedig csak egyes könnyen redukálható oxidok (pl. ólomoxid) behatása alatt, oxidálódik. Kísérletek eredményeképen kitűnt, hogy a bórnitrid egyáltalán nem vezeti az elek-40 tromosságot, valamint izzóhőben (vörösizzás) sem válik elektrolitos vezetővé. Ebben különbözik az összes többi szervetlen ú. n. szigetelőktől, amelyek valamenynyien másodrendű vezetők és magasabb hőmérsékleten elektrolitos vezetőkké vál- 45 nak. Ajánlottak már oly ellenállásanyagokat, amelyek első- és másodrendű vezetők kombinációjából állottak, például grafitnak aluminiumoxiddal, sziliciumkarbid- 50 dal vagy más ú. n. szigetelőkkel való kombinálását, ezek azonban a gyakorlatban nem voltak alkalmazhatók, mivel az ú. n. szigetelő a hőmérséklet emelkedésével elektrolitos vezetővé válik, még pedig 55 annál nagyobb mértékben, minél jobban emelkedik a hőmérséklet a vezetőképesség növekedésével. A bórnitridet tartalmazó ellenállásanyagoknál a leírt nehézségek nem mu- 60 tatkoznak és ezért nagy mórtékben alkalmasak mindennemű elektromos ellenállás előállítására. Az ilyen ellenállásanyagok nagy igénybevételeket birnak ki anélkül, hogy kiolvadnának és vörösizzásig hevít- 65 hetők anélkül, hogy az anyag a legcsekélyebb kémiai vagy fizikai változást mutatná. Az ellenállás a most leírt hőmérséklethatárig (vörösizzásig) bármely hőmérsékleten változatlan marad, mivel 70 semminemű elektrolitos vezetés nem mutatkozik. Osak világos vörösizzásnál észlelhetők az anyagon változások. E hőmérsékleten ugyanis lassú kémiai bomlás veszi kezdetét, amely az ellenállás meg- 75 változásával jár. Ha az ellenállás változatlanságára nem helyezünk oly nagy súlyt, akkor oly ellenállásanyagokat is használhatunk, amelyek bórnitrid mellett másodrendű vezetők, 80