104814. lajstromszámú szabadalom • Ellenállásanyag elektromos ellenállásokhoz

Megjelent 1933. évi január lió 2-án. . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104814. SZÁM. — VIJ/g. OSZTÁLY. Ellenállásanyag elektromos ellenállásokhoz. Dr. Just Sándor vegyész Budapest. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 16-ika. A találmány ellenállásanyag elektro­mos ellenállásokhoz, melyek az elektro­technikában változatlan vagy szabályoz­ható ellenállásként használatosak, például 5 fűtőellenállásként, elektromos főző- és fűtőkészülékek gyanánt, szabályozható forgantyúellenállásként, indító ellenállás­ként stb. A most használatos ellenállásanyagok 10 majdnem kivétel nélkül fémes természe­tűek, ennélfogva fajlagos ellenállásuk aránylag csekély és hogy a kívánt ellen­állást szolgáltathassák, csak nagy hosszú­ságban és igen kis keresztmetszetben 15 alkalmazhatók. Ezenkívül a fémes ellen­állásdrótok magasabb hőmérsékletnél oxi­dálódnak, ami gyakran nagyon hátrá­nyos. A találmány oly magas fajlagos ellen-20 állású ellenállásanyag, amelynek ellen­állása a hőmérséklet emelkedésével csak alig észlelhetően változik. Az ellenállásanyag elsőrendű vezetőnek (pl. szén, grafit, fémpor) bórnitriddel való 25 keverékéből áll. A bórnitrid a magas hő­mérsékleten is változatlan test, amely a levegőn való izzításnál nem oxidálódik és az elektromos kemencében elérhető leg­magasabb hőmérsékleteken sem olvad. 30 sőt még a felületi olvadás nyomait sem mutatja. Ezenkívül a bórnitrid vegyileg nagy mórtékben semleges, csakis olvasztott al­kaliák támadják meg; izzóhőben vörös-35 izzás) pedig csak egyes könnyen redukál­ható oxidok (pl. ólomoxid) behatása alatt, oxidálódik. Kísérletek eredményeképen kitűnt, hogy a bórnitrid egyáltalán nem vezeti az elek-40 tromosságot, valamint izzóhőben (vörös­izzás) sem válik elektrolitos vezetővé. Ebben különbözik az összes többi szervet­len ú. n. szigetelőktől, amelyek valameny­nyien másodrendű vezetők és magasabb hőmérsékleten elektrolitos vezetőkké vál- 45 nak. Ajánlottak már oly ellenállásanyago­kat, amelyek első- és másodrendű vezetők kombinációjából állottak, például grafit­nak aluminiumoxiddal, sziliciumkarbid- 50 dal vagy más ú. n. szigetelőkkel való kombinálását, ezek azonban a gyakorlat­ban nem voltak alkalmazhatók, mivel az ú. n. szigetelő a hőmérséklet emelkedésé­vel elektrolitos vezetővé válik, még pedig 55 annál nagyobb mértékben, minél jobban emelkedik a hőmérséklet a vezetőképes­ség növekedésével. A bórnitridet tartalmazó ellenállás­anyagoknál a leírt nehézségek nem mu- 60 tatkoznak és ezért nagy mórtékben alkal­masak mindennemű elektromos ellenállás előállítására. Az ilyen ellenállásanyagok nagy igénybevételeket birnak ki anélkül, hogy kiolvadnának és vörösizzásig hevít- 65 hetők anélkül, hogy az anyag a legcseké­lyebb kémiai vagy fizikai változást mu­tatná. Az ellenállás a most leírt hőmér­séklethatárig (vörösizzásig) bármely hő­mérsékleten változatlan marad, mivel 70 semminemű elektrolitos vezetés nem mu­tatkozik. Osak világos vörösizzásnál ész­lelhetők az anyagon változások. E hőmér­sékleten ugyanis lassú kémiai bomlás veszi kezdetét, amely az ellenállás meg- 75 változásával jár. Ha az ellenállás változatlanságára nem helyezünk oly nagy súlyt, akkor oly ellen­állásanyagokat is használhatunk, amelyek bórnitrid mellett másodrendű vezetők, 80

Next

/
Thumbnails
Contents