104796. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rétegzett, száradó olajokkal kötött szigetelőanyagok előállítására

Megjelent 1933. évi .január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104796. SZÁM. VI l/g. OSZTÁLY. Eljárás rétegezett, száradó olajokkal kötött szigetelőanyagok előállítására. Kábelgyár r. t. cég- Budapest. A bejelentés napja 1931. évi március hó 26-ika. Az elektrotechnika messzemenő módon veszi igénybe a linoxinnak, illetve szá­radó olajok analóg oxidációs termékeinek a szigetelő képességét, amennyiben olaj­fénymázt, olajjal itatott papirost és szöve­tet, valamint sajtolt anyagot, melynek kötőanyaga részben olajból készült, egy­aránt felhasznál. Ismeretes, hogy oly szi­getelő anyagoknál, melyeknél a dielek­trikus elemek rétegezve vannak felépítve, sokkal jobban a szigetelő tulajdonságok, mint azoknál, melyeknek elemei, mintegy homogén keverék alakjában vannak jelen. IVlég kedvezőbb eredményt ígérhet tehát a szigetelő anyagoknak elektrikus tulajdon­ságait oly rétegzés által módosítani, mely­nél linoxin szolgáltatja iá dielektrikus tulajdonságokat, minthogy az ilymódon készült anyagoktól rendkívül értékes me­chanikai és kémiai tulajdonságok várha­tók, melyeknek variálása nagy mértékben adódik a linoxinnak a többi anyaggal való kombinálása révén. A találmány azon a tényen alapszik, hogy egy olajfénymáz-filmnek, teljes át­keményedése előtti állapotában még annyi idomítható tulajdonsága van, hogy egy második, hasonló állapotban levő filmmel (avagy egy más alkalmas lemezzel) nyo­más útján homogén rétegbe sajtolható össze. Az összeolvasztás gyorsaságát és tökéletességét a sajtolással egyidejű hő­emeléssel nagyítani lehet. Az ilymódon egyesített filmrétegek, melyek a körül­vevő levegő oxidáló hatásának már nin­csenek kitéve, mégis (valószínűleg poli­merizáció útján, vagy a már előzőleg fel­vett oxigén katalitos hozzájárulásával) bizonyos idő után teljesen megkeményed­nek; ez a keményedési folyamat melegí­téssel, polimerizáló vagy oxidálószerekkel gyorsítható. Az utóbbiak vagy az olaj­íénymázban lehetnek jelen, vagy pedig megfelelő módon az alapanyagokon lehet­nek rögzítve. 45 Azon anyagoknak, melyek a fent vázolt tények felhasználásával olymódon állít­tatnak elő, hogy alapanyagok, mint pl. pa­pír, szövetek, aszbeszt és hasonlók, olaj­fénymázzal kezeltetnek (mimellett „olaj- 50 fényináz" alatt minden olaj alapon készült fénymáz, valamint ilyen fénymázak kom­binálása természetes vagy műgyantákkal, aszfaltokkal, szurkokkal, celluloz-szárma­zékokkal vagy hasonló szokásos telítő 55 anyagokkal értendők), majd normális avagy emelt hőmérsékletnél nem tökélete­sen száríttatnak, végül az előállítandó vastagságnak megfelelőleg, tetszéssze­rinti számú rétegben normális vagy emelt 60 hőmérsékletnél sajtoltatnak össze, nagy elektromos szigetelőképességük van és a gyártáshoz felhasznált olajfénymáz ösz­szeállítása szerint különböző fokú mecha-Viikai és kémiai ellenállóképességgel ál- 65 líthatók elő, úgy, hogy a vázolt előállítási mód keretében lehetséges, a gyártott anya­got a legkülönbözőbb követelményeknek megfelelőleg módosítani. A találmány fel­használásával olajfénymázzal kezelt alap- 70 anyagokból azonban nemcsak tetszéssze­rinti vastagságú lemezek, hanem idomtes­tek, vagy csövek is állíthatók elő. Semleges töltőanyagoknak, valamint festékanyagoknak az olajfénymázhoz való 75 hozzáadásával, az előállítandó szigetelő­anyag fizikai tulajdonságait lehet módo­sítani, illetve szinét lehet meghatározni. Egy további technikai eredmény úgy érhető el, hogy a kötőanyagoknak a fel- 80

Next

/
Thumbnails
Contents