104785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korom előállítására

Megjelent 1933. évi .január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BER0SA6 SZABADALMI LEIRAS 101785. SZÁM. I\/F. OSZTÁLY. Eljárás korom előállítására. I. G. Farbeniiidustrie A. G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1928. évi december hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi december hó 31-ike. Kormot eddigelé majdnem kizárólag szénhidrogének tökéletlen elégetése útján állítottak elő. E módszernek igen nagy hátrányai vannak, minthogy a kiindulási 5 anyag jelentékeny része e közben mindig elég, másik része pedig az elégetésnél fel­lépő magas hőmérséklet folytán grafittá alakul át, miáltal bizonyos körülmények közt a korom jelentékeny része finomabb 0 célokra, pl. festékként, a kaucsukiparban stb. való használatra alkalmatlanná vá­lik. Azt találtuk, hogy e hátrányok elkerül­hetők és hogy nagyértékű korom állítható .5 elő, ha telítetlen szénhidrogéneket úgy mint olefineket, diolefmeket, acetilent stb. dehidrálóan ható katalizátorokkal csök­kentett, közönséges vagy fokozott nyo­máson, esetleg gázok vagy gőzök, mint jO hidrogén, nitrogén, szénoxid, szénsav, víz­gőz, oxigén, levegő, metán, etán, propán, naftalingőz stb. hozzáadása mellett mele­gítünk, mikor is vasnak, nikkelnek vagy kobaltnak, aktiváló vagy más adalékok !5 nélküli, katalizátorként való használata esetén a szénhidrogéneket hígított álla­potban vagy a közönségesnél nagyobb nyomáson alkalmazzuk. Ha adalékgázok gyanánt oxigént vagy oxigéntartalmú gá­!0 zokat használunk, úgy ezeket csak olyan csekély mennyiségekben szabad adagolni, hogy a katalizátort ér belsejében csak kis­mérvű oxidáció menjen végbe. Az alkal­mazandó, fcatalitosan ható fémeket, mc S5 Iveket pl. a megfelelő fémvegyületekneik, pl. az oxidoknak hidrogénnel mérsékelt hőfokon végzett redukciója útján állítunk elő, előnyösen az adalékanyagokkal, külö­nösen olyanokkal együtt alkalmazzuk, me­tO lyek aktiváló tulajdonságokkal bírnak. Adalékanyagokként használhatók pl. a cink, kadmium, réz, króm, vanadium, man­gán, molibdén, wolfram, urán, tórium, alumínium, valamint a földalkáli és al­kálifémek oxidjai, hidroxidjai, karbonát- 45 jai stb., továbbá pl. a katalitosan ható fé­mek sói, ú. m. szilikátjai, kromátjai, vá­rnádéit jai stb. A katalizátorok homogén alakban vagy hordozókkal együtt alkal­mazhatók. Különösen előnyös, ha a kata- 50 lizátorokat formált állapotban használ­juk még akkor is, ha nem vasról, nikkelről vagy kobaltról van szó. Telítetlen szénhidrogénekként különösen az etilén és ennek homológjai jönnek te- 55 kintetbe, használhatók azonban diolefinek, pl. butadién és homológjai is. Gyakran célszerű arról gondoskodni, hogy a bom­lásnál keletkező kormot a reaikciótérből le­hetőleg gyorsan eltávolítsuk. Ez a legegy- 60 szerűbben mechanikai úton sikerül; de el­távolítható a korom oly módon is, hogy a íreakcióövben nagy gázsebessiéget tartunk fenn. Azonban e műveletek alkalmazása nélkül is előállíthatunk használható kor- 65 imot. Némely esetben célszerű, ha a ka­pott kormot pl. hígított savakkal való mo­sás útján szabadítjuk meg a mechanikai­lag hozzátapadó katalizátor anyagtól. Különösen jó eredményeket oly katali- 70 zálorokkai érünk el, melyek kobaltot, kü­lönösen pedig olyan kobaltot tartalmaz­nák, mely a fenteimlített oxidokikai, hidroxidokkal vagy sókkal van aktiválva. Az ily módon kapott korom részecskéinek 75 különösen kis méretei által tűnik ki. En­nek folytán nagyfokú színmélységet mu­tat és természetes- és különösen műkau­csuk vulkanizálására is igen alkalmas.

Next

/
Thumbnails
Contents