104785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korom előállítására
Megjelent 1933. évi .január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BER0SA6 SZABADALMI LEIRAS 101785. SZÁM. I\/F. OSZTÁLY. Eljárás korom előállítására. I. G. Farbeniiidustrie A. G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1928. évi december hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi december hó 31-ike. Kormot eddigelé majdnem kizárólag szénhidrogének tökéletlen elégetése útján állítottak elő. E módszernek igen nagy hátrányai vannak, minthogy a kiindulási 5 anyag jelentékeny része e közben mindig elég, másik része pedig az elégetésnél fellépő magas hőmérséklet folytán grafittá alakul át, miáltal bizonyos körülmények közt a korom jelentékeny része finomabb 0 célokra, pl. festékként, a kaucsukiparban stb. való használatra alkalmatlanná válik. Azt találtuk, hogy e hátrányok elkerülhetők és hogy nagyértékű korom állítható .5 elő, ha telítetlen szénhidrogéneket úgy mint olefineket, diolefmeket, acetilent stb. dehidrálóan ható katalizátorokkal csökkentett, közönséges vagy fokozott nyomáson, esetleg gázok vagy gőzök, mint jO hidrogén, nitrogén, szénoxid, szénsav, vízgőz, oxigén, levegő, metán, etán, propán, naftalingőz stb. hozzáadása mellett melegítünk, mikor is vasnak, nikkelnek vagy kobaltnak, aktiváló vagy más adalékok !5 nélküli, katalizátorként való használata esetén a szénhidrogéneket hígított állapotban vagy a közönségesnél nagyobb nyomáson alkalmazzuk. Ha adalékgázok gyanánt oxigént vagy oxigéntartalmú gá!0 zokat használunk, úgy ezeket csak olyan csekély mennyiségekben szabad adagolni, hogy a katalizátort ér belsejében csak kismérvű oxidáció menjen végbe. Az alkalmazandó, fcatalitosan ható fémeket, mc S5 Iveket pl. a megfelelő fémvegyületekneik, pl. az oxidoknak hidrogénnel mérsékelt hőfokon végzett redukciója útján állítunk elő, előnyösen az adalékanyagokkal, különösen olyanokkal együtt alkalmazzuk, metO lyek aktiváló tulajdonságokkal bírnak. Adalékanyagokként használhatók pl. a cink, kadmium, réz, króm, vanadium, mangán, molibdén, wolfram, urán, tórium, alumínium, valamint a földalkáli és alkálifémek oxidjai, hidroxidjai, karbonát- 45 jai stb., továbbá pl. a katalitosan ható fémek sói, ú. m. szilikátjai, kromátjai, várnádéit jai stb. A katalizátorok homogén alakban vagy hordozókkal együtt alkalmazhatók. Különösen előnyös, ha a kata- 50 lizátorokat formált állapotban használjuk még akkor is, ha nem vasról, nikkelről vagy kobaltról van szó. Telítetlen szénhidrogénekként különösen az etilén és ennek homológjai jönnek te- 55 kintetbe, használhatók azonban diolefinek, pl. butadién és homológjai is. Gyakran célszerű arról gondoskodni, hogy a bomlásnál keletkező kormot a reaikciótérből lehetőleg gyorsan eltávolítsuk. Ez a legegy- 60 szerűbben mechanikai úton sikerül; de eltávolítható a korom oly módon is, hogy a íreakcióövben nagy gázsebessiéget tartunk fenn. Azonban e műveletek alkalmazása nélkül is előállíthatunk használható kor- 65 imot. Némely esetben célszerű, ha a kapott kormot pl. hígított savakkal való mosás útján szabadítjuk meg a mechanikailag hozzátapadó katalizátor anyagtól. Különösen jó eredményeket oly katali- 70 zálorokkai érünk el, melyek kobaltot, különösen pedig olyan kobaltot tartalmaznák, mely a fenteimlített oxidokikai, hidroxidokkal vagy sókkal van aktiválva. Az ily módon kapott korom részecskéinek 75 különösen kis méretei által tűnik ki. Ennek folytán nagyfokú színmélységet mutat és természetes- és különösen műkaucsuk vulkanizálására is igen alkalmas.