104778. lajstromszámú szabadalom • Nem kívánatos ívkisüléseket megakadályozó szervekkel felszerelt elektromos lámpa kisütőkészülék

Megjelent 1933. évi .január hó 2-án. MA0YAR KIRÁtYI jHggra SZABADA-LMI BIRÓSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 104778. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Nem kívánatos ívkisüléseket megakadályozó szervekkel felszerelt elektromos lámpa,. kisütőkészülék stb. N. Y. Splendor Gloeilampenfabriek „Splendor Lamp works" cég" Nymegreii (Hollandia). A bejelentés napja 1930. évi április hó 12-ike. Hollandiai elsőbbsége 1929. évi április hó 26-ika. Elektromos lámpáknál, kisütőkészülékeknél, stb., bizonyos viszonyok között, nevezetesen a feszültségtől, a gáznyomástól és a gáz minéműségétől függően, nem kívánatos ívkisülések léphetnek fel. Általában izzólámpáknál nagyobb feszültségeken ívkisülések léphetnek fei, melyek az Edison-effektus következményei. Gáztöltésű izzólámpáknál ez az ívkisülés az izzóhuzal végei között léphet fel, ami a lámpa szétrombolását idézheti elő. Pl. egyenirányítóknál is előfordulhat, hogy nem kívánatos helyen ívkisülés lép fel. A találmány célja a jelzett hátrány kiküszöbölése. Kitűnt, hogy ezen kisüléseket „mozgó" elektronok indítják meg, amelyek a jelenlevő gázmolekulákat ionizálják. A találmány értelmében az ívkisülést megindító elektronemittálást az elektronokat emittáló szervek vagy ezek egy része közelében mesterségesen erősített tértöltés segélyével akadályozzuk. A tértöltést oly szervek segélyével erősítjük, amelyek szigetelten elrendezett, vezető vagy nem vezető testekből állanak, melyek úgy vannak elrendezve, hogy az elektronok hozzájuk ütközzenek. A találmánynak izzólámpán való alkalmazásánál az izzóhuzal egyik vagy mindkét vége közelében vezető vagy nem vezető anyagból való rudacskát vagy hasonló srorvet rendezünk el elszigetelten. A, találmány értelmében a rudacskát a hüzaítartóra vagy a lapított részi'e erősítjük. A találmányt részletesebben a rajz kapcsán fogjuk elmagyarázni, mely vázlato- 40 san gáztöltésű izzólámpa számára való foganatosítási példát mutat. A rajzon látható foganatosítási példa szerint az (1) izzóhuzal ismert módon (3) támasztóhuzalok segélyével van a (4) lapított részbe beolvasztott (2) üvegrudacskára felfüggesztve. Az izzóhuzal és a bevezetőhuzalok végeinek közelében a találmány értelmében több, elszigetelten elrendezett rész, pl. az 50 (5) és a (6) rudacska van, amelyek vezető vagy nem vezető anyagból készíthetők és kisülések létesiilését vannak hivatva megakadályozni. Kísérletek során tényleg kitűnt, hogy 55 az ismertetett módon berendezett gáztöltésű lámpáknál még argón és, illetve vagy igen kis gáznyomások, valamint igen nagy feszültségek, pl. néhány száz Volt-ot kitevő feszültségek alkalmazása 60 esetén sem állanak elő ívkisülések. Ennek magyarázata a következő lehet: A nem kívánatos kisüléseket a. jelenlevő gázmolekulák ionizálása indítja meg, mely ionizálás maga azáltal jön létre, 65 hogy az izzóhuzal negatív vége annak pozitív végéhez elektronokat emittál. Ha már most ezen negatív izzóhuzalvég közelében elszigetelt testet rendezünk el* úgy az elektronok ezen testet érik és a 70 test ily módon negatív töltést kap és ennek folytán további elektronokat magától eltaszít, azaz a test fokozott tértöltést idéz elő, ami elektronok további emittálás^t elnyomja. Eddig abból a gondolatból in- 75 dúltak ki, hogy a kisülést a kisülési