104771. lajstromszámú szabadalom • Gáz- vagy gáztöltésű elektromos ívkisüléses cső

Megjelent 1932. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104711. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Gáz- vagy gó'ztöltésű elektromos ívkisüléses cső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhoveu (Hollandia). A bejelentés napja 1930. évi október hó 22-ike. Hollandiai elsőbbsége 1930. évi január hó 9-ike. A találmány gáz- vagy gőztöltésű, elektromos, ívkisüléses cső, melynek izzókatódája és egy vagy több anódája van. Ily kisütőcsöveket gyakran alkalmaznak su-5 garak emittálására, pl. ibolyántúli sugarak fejlesztésére, mely célból a csöveket többnyire higanygőztöltéssel látják el. Ha ezeket a kisütőcsöveket sokáig használják, igen gyakran az a hátrány 0 lép fel, hogy a katóda részben elporlad és az elporladt anyagrészecskék a cső falára rakódnak. Az elporladt anyagrészecskékből a cső falán képződött hártya, megnehezíti az emittálandó sugarak fci-5 lépését és a kisütőcsövek hasznos teljesítményének jelentékeny csökkenését idézi elő. A találmány célja a jelzett hátrányok kiküszöbölése. 9 A találmány szerinti elektromos kiisütőcsőnél, mely gázzal vagy gőzzel vagy ezek keverékével van töltve és izzókatódát, valamint egy vagy több anódát tartalmaz, a jelzett célból a kisütőpályától 5 oldalt, de anélkül, hogy azt körülvenné, rácsalakú rész van elrendezve, mely célszerűen az izzókatódával van összekötve. Kitűnt, hogy ez a rácsalakú rész a fal feketedését megakadályozza, illetve a 3 szétporladt anyag igen nagy részét magához vonzza. Ekkor nemcsak az a falrész marad csapadékmentes, mely a kisüt őpály a felől nézve, a r ácsai akú rész mögött van, hanem gyakorlatilag a cső-3 falnak azon a részén sem képződik csapadék, amelyet a rácsalakú szerv nem közvetlenül ernyőz. A kisütőpályától oldalt elrendezett rácsalakú rész alatt olyan részek nem értendők, melyek ezen pálya meghosszabbításában vannak. 40 A mellékelt találmányt még részletesebben a rajzon látható foganatosítási példája kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az ábrán feltüntetett kisütőcső fénysugaraknak, pl. ibolyántúli fénynek ki- 45 sugárzására alkalmas és e célból olyan (1) fala van, mely ily sugarakat átengedő anyagból, pl. uviolüvegből vagy kvarcból áll. Az elektródák a kisütőcső (2) lapított részén vannak elhelyezve; 50 ezek az elektródák a (3) izzókatóda és két lemezalakú (4) anóda. Az anódák pl. nikkellemezekből készülnek, míg a (3) izzókatóda csiavarvonalalakú wolframszálból állhat, de erősen emittáló anyagokkal, 55 pl. tóriummal Vagy földalkálioxidok'kal is be lehet vonva. A katóda és az anódák között képezett kisütőpályától oldalt rácsalakú rész van, mely az (5) keretből áll, melyre a (6) huzal rácsalakban van te- 60 kercselve. Az (5) keret a (7) tartóhuzal segítségével az izzókatódia (8) tartóhuzalához van erősítve, mely a (9) tartóhuzalhoz hasonlóan arra Való, hogy az izzó katódához áramot vezessen. Az anódák 65 tartóhuzalait, amelyekkel ezek a lelapított helyhez vannak erősítve és melyeken át az elektromos áramot vezethetjük be, (10) és (11) jelöli. Az ábrázolt eső bizonyos mennyiségű 70 higanygőzt tartalmaz, mely célra. pl. bizonyos mennyiségű cseppfolyós higanyt vihetünk be a kisütőcsőbe. A cső egyúttal bizonyos mennyiségű gázt, célszerűen va-