104754. lajstromszámú szabadalom • Fémgőz- vagy nemesgázegyenirányító, védőhüvelyekkel körülzárt anódákkal

Megjelent 1933. évi december lió 15-én. íl AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104754. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Fémgőz- vagy nemesgázegyenirányító védőhüvelyekkel körülzárt anódákkal. Siemens-Schuckert-Werke A. G. cég' Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi junius hó 5-ike. A találmány célja fémgőz-, illetőleg nemesgázegyenirányítóknál a visszagyujíásokat megakadályozni azáltal, hogy a zárási idő alatt az akkor negatív elek-5 trodákhoz. folyó villogó kisüléseket, amelyek könnyen mennek át ívkisülésekbe és ezáltal visszagyujtásokra adnak alkalmat, vagy teljesen elnyomjuk, vagy legalább is oly mértékben legyön-10 gítjük, hogy azok az egyenirányító üzemét nem veszélyeztetik. A találmány értelmében ezt a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy az egyenirányító mindegyik főanódáját önmagá-15 ban ismert módon körülvevő csőalakú hüvelyben, az anóda közvetlen közelében az ionokat absorbeáló elektródákat rendezünk el, melyek célszerűen párhuzamosak a fényív útjával és mint fémfe-20 lületek vannak kialakítva. Ezek az ionokat absorbeáló elektródák az anódák közelében a védőhüvely keresztmetszetét lehetőleg szabályos részekre osztják. Az ionokat absorbeáló elektródákat szigetelve 25 is elrendezhetjük, de az anódát védő csővel vezetőileg is összeköthetjük, ha ez az utóbbi cső fémből áll. Az ionokat absorbeáló elektródák különféle alakban készíthetők. 30 Az ionokat absorbeáló elektródák alatt leírásunkban oly felületeket értünk, amelyek a fémgőzkészülékek kisülési pályájában akként vannak elrendezve, hogy az ionokat magukhoz vonzzák és amelyek 35 az ionokat neutralizálás által ártalmatlanná teszik. Ez a hatás az ionok absórpciója, mert az ionok a kisülési pályából tényleg eltűnnek. A találmány szerinti diszpozíció főjellemzője, hogy az önma-40 gulíban ismert, az anódát körülvevő védőhüvelyeken belül közvetlenül az anódák előtt vannak ilyen, az ionokat absorbeáló felületek elrendezve. Ezek a felületek célszerűen párhuzamosak a kisülési pályával és az anódát védő cső kereszt- 45 metszetét az anóda közelében szalagokra, aknákra vagy hasonló alakú részekre bontják szót. Az ábrák az ionokat absorbeáló ily testeket különféle alakokban mutatnak. 50 Az 1. ábra szerinti kivitelnél a (2) anóda (1) védőhüvelyében közvetlenül az anóda előtt két, koncentrikus, rövid hengerből álló, ionokat absorbeáló (3) rácsszerkezet ran elrendezve, amelyet az (1) anódhii- 55 vellyel szemben (4) köztartók merevítenek. A két hengeres gyűrű a 2. ábrában feltüntetett módon egymással radiális írányű tagokkal, pálcákkal vagy szalagokkal van összekötve. A (3) pléhgyűrűk a 60 fényív útjával párhúziamosa'k és az (1) hüvely belsejét akna szerű terekre osztják. A gyűrűk célszerűen nem magasabbak, mint amekkora az áltáluk képezett, aknák szélessége. Ezenkívül a gyűrűk az 65 anódához oly közel vannak elrendezve, hogy ettől való távolságuk nagyságrendileg azonos az aknaszerű terek szélességével és mélységével. Bizonyos körülmények között elegendő, 70 ha mint ilyen rácsot, egy egyszerű pléhgyűrűt alkalmazunk. Koncentrikus gyűrűk helyett spirális alakjában meghajlított fémszalagot is alkalmazhatunk rács gyanánt, mint azt a 3. ábra mutatja, vagy 75 pedig egy síkrostélyalakú rácsot (4. ábra), vagy sakktáblaalakú rácsot (5. ábra). A 6. ábra oly rácsot mutat, mely az (5) hengeres fémgyűrűből és radiálisan befelé irányított (5) tüskökből áll, ame- 80