104723. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos gépek statorlemezének a tokban való megerősítésére

Megjelent 1933. évi decembei1 hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104723. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. Berendezés elektromos gépek statorlemezének a tokban való megerősítésére. Allgemeine Elektrizitats-Gesellsehaft cég- Berlin. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hú 10-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi szeptember hó 11-ike. Elektromos gépeknél, különösen nagyteljesítményűeknól, az újabb időkben a korábban használatos nehéz öntöttvastól kok helyett hengerelt vasrészekből össze-5 hegesztett tokokat alkalmaznak. Hogy ezeknek a tokoknak kielégítő merevséget kölcsönözzenek, azokat, lényegileg, bizonyos tengelyirányú távolságokban elrendezett több, gyűrűalakú harántfalból ké-10 pezik, melyeket több, tengelyirányban haladó hosszfal, illetve gerendalakú, hosszmenti híd köt össze egymással. Ezeket a hosszmenti hidakat, miután a tok furatát simára kifúrtuk, rendszerint a sztá-15 torlemezek ismert, fecskefarkalakú vagy más módon alámetszett megerősítő-léeeinek rögzítésére használjuk, melyekkel a sztát orleme zek külső oldalán megfelelő ki csákozott alámetszetti horinyok kapcsolód-20 nak. Eddig tehát nem csak az volt szükséges, hogy a tok hosszirányú hídait tisztára munkálják meg, hanem az, is, hogy az említett megerősítő léceket azokra rácsavarolják. 25 Az elektromos gépek sztátorlemezeinek megerősítésére szolgáló ilyen berendezések másik ismert foganatosítási alakja abban áll, hogy az alámetszett megerősítő hornyok a lemezszegmensek helyett a tok 30 hosszmenti hídaiban vannak elrendezve és és a lemez-szegmensek hátán kiképezett fecskefarkalakú vagy hasonló módon alámetszett fogakba kapaszkodnak. Ennek az elrendezésnek az a hátránya, hogy a le-35 mezszegmensek hátából kiálló fogak az aránylag nagy százaléknyi mennyiségű csákozási hulladék miatt a lemez rossz kihasználását okozzák. Ehhez járul még, hogy oly célból, hogy a hosszmenti hidak-40 ban elegendő keresztmetszetű megerősítő hornyokat helyezhessünk el, a hosszmenti hidak szélességét lényegesen nagyobbra kell venni, mint az először ismertetett foganatosítási alaknál, ami a gép súlyának nem kívánatos megnövekedését eredmé- 45 nyezi. A találmány ezen munkálatok jelentékeny egyszerűsbítését teszi lehetővé, amennyiben a tok hosszmenti hídait, ill. hosszmenti falait úgy képezzük ki, hogy 50 azok egyúttal a sztátorlemezek megerősítő léceit is képezik. E célból a hosszmenti hidak oly mélyen nyúlnak be a tok belső furáitába, hogy ennek a túlnyúló résznek alakítószerszámok segítségével, 55 például marás, gyalulás vagy ezekkel egyenértékű eljárások útján, fecskefarkalakú vagy egyéb módon alámetszett keresztmetszetet adhatunk, olyképen, hogy a sztátorlemezszegmensek szintén alámet- 60 szett megerősítő hornyait ezekkel a megmunkált megerősítő lécekkel közvetlen kapcsolódásba hozhatjuk. A hosszmenti hidak vagy falak a tengely irányában való ilyen megmunkálása a régebbi eljá- 65 rással ellentétben, melynél a tok belső furatát kifúrták, még azt az előnyt nyújtja, hogy a megmunkáló szerszám a munkafolyamat egész tartama alatt egyformán hatásos. Az új eljárás tehát nemcsak a 70 megmunkálás lényeges egyszerűsítését és ezzel a munkaidőben jelentékeny megtakarítást, hanem a szerszámgépek kímélését és jobb kihasználását is lehetővé teszi. Ehhez járul még az, hogy a hosszmenti 75 hidakkal egy darabból képezett megerősítő sínek szilárdsága nyírással szemben fokkal nagyobb, mint az elsőnek említett, rácsavarolt síneké, miért is azok ugyanazon szilárdság mellett megfelelően 80