104712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finoman elosztott tüzelőanyagok elgázosítására

9. ábra függélyes felépítésű nagykamrás, rekuperátorként ható í'űtőcsatornákkal ellátott kemence függélyes metszete, a 5 10. ábra ugyanennek vízszintes metszete. A 11. ábra függélyes felépítésű nagykamrás, regenerátorként ható fűtőcsatornákkal ellátott kemence függélyes met-10 szele, a 12. ábra ugyanennek vízszintes metszete, a 13. ábra vízszintes irányban kiterjedő, regenerátorként ható fűtőcsatornákkal 15 ellátott nagykamrás kemence függélyes metszete, a 14. ábra ugyanennek víziszintes metszete. A 15. és 16. ábrák két függőleges felépí-20 tésű, a kamrákhoz csatlakozó, a kokszmaradványok megbontására és elégetésére való segédkamrákkal ellátott, nagykamrás kemence függőleges metszetei. Az 1. és 2. ábra szerinti gázosítókamrák 25 kiképzése ós. nagysága hasonló a kohókokszolóknak nagy vízszintes kokszkamráihoz. A kamrákat a (2) égőkön át a • (3) fűtőcsaitornákba beömlő fűtőgázok elégetése útján kívülről magas hőmérsék-30 létre hevítjük és pedig az elgázosítandó tüzelőanyag minősége szerint 1000—1400 G°-ra vagy még magasabbra. A kőszén oor vagy barnaszénpor vagy ködfinomságúra elosztott folyékony tüzelőanyag a (4) be-35 vezetőcsöveken lép be az (1) kamrákba, ahol azt, az itt Uralkodó magas hőmérséklet kigázosítja, azután az (5) nyílásokon át befúvott vízgőz elgázosítja. A termelt gázt és pedig vízgázt, vagy ehhez hasonló 40 kevert gázt, a kamrákból a (6) csöveken át vezetjük el. A 3. és 4. ábra szerinti kamráknál, melyekiből fűtés céljaira, szegénygázt csapolunk le, a tüzelőanyagot felülről vezetjük 45 be és ,a felhasználandó gázt szintén fent vezetjük el. tehát a tüzelőanyag beadagolásához többé-kevésbé közel fekvő helyről, míigi a fűtögáz elvezetése mindig a. kamra alsó részéből történik, mely gázi 50 elégetése szintén főképen az alsó kamrarész környezetében megy végbe. Ennek az a következménye, hogy az elg'ázosító kamra az alsó részén magasabb hőmérsékletre melegszik fel, mint a felsőin. En-55 nek folytán .azonban a fenit beadagolt tüzelőanyag csaW fokozatosan melegszik íel egyre magasabb hőmérsékletekre aszerint, ahogy a kamra fenek? felé sülyed. így azután az el gázosítási folyamat elején, a.z elgázo'sításá kamra felső 60 hűvösebb részében először metánból és nehéz szénhidrogénekből álló gázelegy képződik. Ezzel szemben a (7) kamra alsó, forróbb részében a fenti gázelegy helyett szénoxidból és hidrogénből, álló 65 gázelegy képződik, részben annak következtében, hogy a tüzelőanyag elgázosításához itt hossziatab idő áll rendelkezésre és a nagyobb hőmérséklet hatásos, részben pedig annak következtében, hogy a 70 kamra felső részében képződött szénhidrogénielegy itt tovább bomlik szónmonoxidra és hidrogénra. A 3. ábra szerinti (7) kamra a közvetlenül kamraíűtés céljaira való szegényjgázelvétel alapelvét a 75 legegyszerűbb alakban ábrázolja. E kamrát a (8) fűtŐQsatornák útján kívülről hevítjük magas hőmérsékletre. A szén port, vagy a finomam szétporlasztott folyékony tüzelőanyagot felülről a (9) csö- 80 vön át vezetjük be. Aiz 'elgázosítíáshoz szükséges vízgőzt a kamrába az anniak alsó részén elrendezett (10) nyíláson át bocsátjuk be s ez a gőz a kamra belsejében a felülről jövő tüzelőlanyagííelhővel 85 elegyedik. A termelt gázt részben további tisztítás és felhasználás céljából akamtia felső részén a (11) vezetéken át szívatjuk el. A kamra belsejében termelt gáz többi részét pedig a kamra alsó részén 90 elrendezett (12) nyílásokon át a (8) fűtő(sntornákba szívijulc és ,a (13) esiaitornákon át beömlő levegő segélyével elégetjük. A 4. ábra hasonló kamrát mutat, mely- 95 nek alsó része a (12) fűtőgázelvezető nyílások közelében sajátos módon van kiképezve, amennyiben a (14) falak itt egy külön teret Válastzfe/nak le ,a kamrából. Az összekötő nyílást célszerűen azáltal 100 keskeniyíthetjük meg, hogy a (14) elv'álasztólíalaikkal a ferde viagy vízszintes (15) kiugrásokat építjük egybe, vagy pedig, hogy a különálló (16) lemezeket építjük be a kamráiba, m összekötő nyí- 105 lásba vagy a fölé, mely e külön, teret a tuliajdotnképeni elgázosítási kamrával összeköti. E<zizel a megSBŰkítéssel a (12) fűtőgázelvezető nyílások elé mesterséges ellenállást iktatunk, oly célbál, hogy a no fűtőcs'aitomákban és a gázelvezető csatornákban netán bekövetkező nyomásingadozások esetén túteágois nagy gázmennyiségek elszívását megtn'ehezítse és a fentebb már említett pontos nyomás- 115 szabályozók működését megkönnyítse. A m'egiszűkítés céljaira való (15) és (16) beépítések nagyobb kiterjedésű felüle-