104712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finoman elosztott tüzelőanyagok elgázosítására

— 3 — anyagpor legelőször is a kigázosítás folyamatának van alávetve, melynek folyamán a könnyű, illanó alkatrészek a tüzelőanyag bomlása közben eltávoznak. Az eh-5 bez szükséges hőmérséklet aránylag alacsony. E szakaszban keletkező gáz, az úgynevezett gazdaggáz, sok szénhidrogént tartalmaz és ennek folytán fűtőértéke igen magas. Ezzel szemben a későbbi (to~ 10 vábbi) kamraszakszokban a hevítés hoszszabb időtartama és általában az uralkodó magas hőmérséklet folytán, kisebb fűtőértékű, legfőképen hidrogénből és szénoxidból álló, úgynevezett szegénygáz kép-15 ződik. Ezt a szegénygázt külön vezethetjük el, hogy így a többi gáz fűtőértékét növeljük. Az ily módon elvezetett szegénygáz ekkor különösen alkalmas a kamrafalak közvetlen fűtésére, mert jóval na-20 gyobb a fűtőértéke, mint a generátor -gázé, minthogy levegőhozzávezetés nélkül állíttatott elő és azért lényegesen kevesebb nitrogént és más iners gázt tartalmaz. Ezt a gáz legcélszerűbben még me-25 leg állapotban, tehát hőtartalmának legalább részbeni kihasználásával égetjük el. Az ilyen szegénygázfűtés egyenletes és üzembiztos véghezviteléhez természetesen a nyomásnak a gázelvezető csatorná-30 ban és a fűtőcsatornákban történő szigorúan pontos szabályozása szükséges, ami az ismeretes szabályozókkal, melyek 1 mm-es vízoszlopnak megfelelő nypmás törtrészeit kitevő pontossággal dolgoznak. 35 nehézség nélkül megvalósítható. A találmány szerint használandó nagytérfogatú kamrák azt is megengedik, hogy a kamra legfelső részében előállított gazdaggázt külön vezessük el. Erre a célra 40 elegendő, ha a porbevezetés és a gáz főkivezetési helye között a kamrában a gazdaggáz számára egy vagy több lecsapoló nyílást rendezünk el. Figyelemreméltó az, hogy a poralakú 45 tüzelőanyagok elgázosítására használt lényegileg üres kamrákban közbenső gázelvezető helyek a fent megadott eredményre vezetnek. A találmány szerinti eljárásnak ez a 50 foganatosítási módja nemcsak azt engedi meg, hogy a termelt teljes gázmennyiséget két vagy több különböző összetételű részben vezessük el, hanem még lehetőséget nyújt arra is, hogy a gázoknak ma-55 gasabb molekulájú szénvegyületeit a magasabb hőmérséklet hosszabb ideig tartó behatásától és ezzel a szétbomlástól megóvjuk. Ezzel elérjük azt, hogy az összes termelt gáznak fűtőértéké nagyobb. E mellett célszerű, ha a porhozzávezetési 60 helyek és a gázelvezetési helyek közötti kamrateret kevésbbé magas hőmérsékletre hevítjük, mint a kamrának ezek mögött fekvő helyeit, miáltal még az egész eljárás hőgazdaságosságát is javítjuk. 65 A gazdaggáz előzetes elvezetését még jobban megkönnyítjük, ha az elgázosító kamra egyes közbenső gázelvezetési helyei mögött harántfalakat rendezünk el. melyek a különböző gázrészek szándéko- 70 latlan elegyedését akadályozzák. A találmány szerinti eljárás foganatosítására való őszes berendezéseknek közös jellemvonása, hogy az elgázosítókamrák már említett szokatlan nagyságúak 75 és külső oldalukon fűtőcsatornák vannak elrendezve. A kamra legnagyobb kiterjedése vízszintes, függőleges vagy ferde irányú lehet. Függőleges vagy ferde kamráknál az elgázosítandó tüzelőanyag- 80 port célszerűen fent, az elgázosításhoz szükséges gőzt pedig lent vezetjük be, úgy hogy mindkét anyag ellentétes irányokban mozogjon és pedig a gőz felfelé, a por pedig felülről lefelé. Ilyen elreri- 85 dezés mellett a port lefelé való esésében az ellenkező irányú gázáramlás gátolja s így a por hosszabb ideig marad lebegő állapotban, az elgázosítás időtartama tehát megnövekszik. 90 Ha a kamrában több gázelvezetési helyet rendezünk el, különböző összetételű gázoknak külön-külön történő elvezetése céljából, akkor ezeket célszerűen keskeny hasítékok alakjában képezzük ki, melyek 95 hossztengelye merőleges a kamrában végbemenő áramlás irányára és amelyek kiterjedése az áramlás irányában ennek folytán csekély. Ezzel elérjük azt, hogy minden gázelvezetési helyen mindig 100 egyenletes összetételű gázt vezetünk el, minthogy a képződő gáz összetétele a poráramlás iránya mentén változik, a kamrának egy bizonyos szakaszában azonban mindig azonos. Még kedvezőbb az, ha a 105 gázelvezető vezetékek torkalatainak síkjai a poráramlás irányára merőlegesek. Ezeket a nyílásokat mindenesetre, célszerűen ernyőkkel, megvédjük porrészecskék beesése ellen. A kamrába beépített ha- no rántfalak, valamint a gőzbevezető csatornák eltolt elrendezésének a közbenső gázelvezetés szempontjából való célszerűségét már fentebb megemlítettük. A gazdasági eredmény szempontjából 115 igen nagy jelentőségű a fűtőcsatornákból eltávozó égési gázok melegtartalmának jó kihasználása, akár az égetéshez