104712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finoman elosztott tüzelőanyagok elgázosítására

Megjelent 1933. évi decembei1 hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104712. SZAM. — Il/a. (Il/e.) OSZTÁLY. Eljárás és berendezés finoman elosztott tüzelőanyagok elgázosítására. Herzberg Franz oki. mérnök Leisnig (Németország). A bejelentés napja 1930. évi november hó 21-ike. A találmány gáz előállítására vonatkozik, finom eloszlású tüzelőanyagokból, melyek vagy poralakúak lehetnek, mini. pl. kőszén- vagy barnaszénpor, vagy pedig finom folyadékcseppecskékből állhatnak, 5 mint pl. előmelegített és szótfecskendezett vagy szétporlasztott kátrányból, kátrányolajokból vagy máseffélékből. Mindenütt, ahol a következőkben poralakú tüzelőanyagokról van szó, ezalatt mindig úgy 10 poralakú szilárd, mint poralakú, ill. ködszerűen elosztott folyékony tüzelőanyagok is értendők. Finom eloszlású tüzelőanyagoknak, különösen barnaszónpornak elgázosítása igen fontos feladat, mely azonban 15 számos kísérlet és részben már évtizedek előtti számos javaslat dacára, mindeddig még gyakorlatilag kielégítő megoldást nem talált, még akkor sem, ha lemondanak arról, hogy világítógázhoz, vagy víz-20 gázhoz hasonló terméket kapjanak és a retortának levegőbevezetés útján történő egyidejű belső fűtését kísérelik meg, tehát a közönséges generátorel járás szerint dolgoznak. 25 A valóságban ugyanis a viszonyok poralakú tüzelőanyagok elgázosításánál lényegesen kedvezőtlenebbek, mint darabos tüzelőanyagok elgázosításánál, melyeknél elegendő, ha a kigázosítási folyamatot, 30 azaz a tüzelőanyag könnyen illanó alkotórészeinek mérsékelt hőmérsékleten való ki hajtását, visszük véghez, minthogy a megmaradó darabos koksz minden további nélkül értékesíthető, vagy pedig válta-35 kozva történő melegrefúvás és gőznek befuvatása által folytatólagosan vízgázzá dolgozható fel. A poralakú koksznak ellenben, mint pl. a barnaszénporból kapott úgynevezett félkoksznak (Grudekoks) alkalmazási tere csak igen korlátolt, Víz- 40 gáznak szén- vagy kokszporból váltakozó melegrefúvás és gőzbevezetés útján történő előállítása nagy nehézségekkel jár és gyakorlatilag megoldva még szintén nincsen. Ennek folytán poralakú tüzelő- 45 anyagoknál — még sokkal inkább, mint darabos tüzelőanyagoknál — szükség van olyan folytonos gázelőállítási eljárásra, melynél az elgázosítási kamrát kívülről fűtik ós melynél poralakú tüzelőanyag 50 nem marad hátra, amellett, hogy jó minőségű, a világítógázhoz vagy legalább a vízgázhoz hasonló gázt kapjunk, A találmány ennek a feladatnak; a megoldását célozza és abból áll, hogy a fino- 55 man elosztott tüzelőanyagot kívülről fűtő csatornák útján fűtött olyan kamrába visszük be, mely a kokszkemencekamrákéhoz hasonló nagyságú, abban elgázosítjnk és adott esetben a kamra fűtése céljából 60 részben el is égetjük, úgy hogy a tüzelőanyag teljesen elhasználódik és a kemencéből csak hamú és gáz távozik. A gyakorlati kísérletek azt mutatták, hogy az elgázosító kamrák nagysága a 65 találmány szerinti eljárásnál döntő jelentőségű. Míg ugyanis eddig poralakú tüzelőanyagok elgázosításához mindig csak igen kis retortákat használtak, melyeket a világítógázdesztillációnál használatos, 70 ismeretes fekvő retorták nagyságára vagy néha még ennél is kisebbre méreteztek, hogy az elgázosítási hőmérsékletet különleges eszközök alkalmazásával, mint pl. felületi elégetéssel, egészen szokatlan ma- 75 gasságokra emelhessék, mégis kiderült, hogy a tüzelőanyagoknak maradékmentes értékesítése ilyen módon lehetetlen. Gyakorlatilag használható eredményeket