104710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasoxid és kéndioxid előállítására kéntartalmú vasércekből

függ. Ha pl. az ilyen pörkölőkben nagy kéndioxidtartalmú gázt akarunk előállítani, akkor ez csak oly módon lehetséges, hogy minimális levegőmennyiségekkel 5 dolgozunk. Ennek erdeménye az, hogy a hőmérséklet a pörkölő ben magasabb lesz, mi a berendezésnek túlságosan gyors élrongálódását idézi elő és a kapott vasoxidban nagymennyiségű kénmaradékot 10 eredményez. A találmány szerinti eljárásnál az előzőleg finoman elosztott ércet gáznemű oxidálószerben szuszpendált állapotban égetjük el az elégési kamrán való lassú 15 áthaladása közben, mimellett az oxidálószer mennyisége nem lényegesen nagyobb annál, mely az összes kén és vas oxidálásához szükséges. Minthogy a fölös mennyiségű oxidálószerrel okozott hűtés 20 elesik és minthogy az egyes ércrészecskék az oxidálószerben való szuszpenzió következtében aránylag nagyobb távolságokra vannak egymástól és az elégési kamrán lassan haladnak át, — igen. 25 gyors és tökéletes elégés következik be, olyan hőmennyiségek felszabadulása mellett, melyeket nagyrészt az egyes részecskék vesznek fel. Ennek folytán e részecskék megolvadnak, azután felfúvód-30 nak és a belsejükben keletkezett gáz hatása következtében szétpukkadnak. Az ezután bekövetkező teljes elégés és az oxidálószer számottevő fölöslegének hiánya folyamán elmaradó hűtés ered-35 ményeképen a kemence hőmérséklete állandóan a fölött a hőmérséklet fölött marad, melyen a kéndioxid kéntrioxiddá oxidálódik és így az előállott kéndioxid a kemencében nem oxidálódik. A kiáramló 40 gázokat azon a hőmérséklet övön keresztül, melyben a kéndioxid kéntrioxiddá oxidálódhatik, oly gyorsan hűtjük le, hogy a kéndioxid gyakorlatilag számottevő mennyiségben egyáltalán nem oxi-45 dálódilt. A találmány szerinti eljárásnak egy példaképem, előnyös foganatosítási módját alantiakban részletesebben ismertetem. 50 Az éirerészeasikék az, előzőiéig felmelegített elégéisi kiaimira egyik véigén levegő kíséretében lépnek bie, mely levegő mennyisége nem elegendő az érc-, kén- és vas tarftalmánaík teljes elégetéséire. A belépő érc.55 részecskék előssör forró gázokon haliadnak; át, mielyeik a gázkiveizieitő nyílás felé áramlanak és az, érerészeesikéket gyorsain felhevítik a gyulladása ás a részecskék olvadási hőmérsékletére. A forró ércrésziecskclk a levegővel való érintkezésük íolya- 60 mán meggyulladnak ós felületükön az elégés megkezdődik. A kemuciuice szamibenfekvő végén hciziaigteveigő lép be legalább olyan mennyiségibein, mlcly a szuilfid teljes oxidálásához elegendő. Ez a hozagle- 65 vegő egyrészt a,z érc teljes elégetéséihez szükséges oxigént szolgáltatja,, másrészt pedig az éncrészecsfcékeit a,z elégés teljes befoijezitéig szruszpieindáilt állapotban tartja. Az érc tinóim eloszlású állapota köveiíkez- 70 tében, az egyes ér erés,zacskók a megolvadás magas hőmérsékletére igen gyorsan hevülnek fel és a hirtelen fölhevülés eredményeképpen! üreges gömbalakká fúvódiraük fel, valószínűleg a belsejükben fej- 75 lődő gáz hatása köviatkezitáben. A felfúvódott gcmbalaíkú rés,zacskók közül siolk a belső gáznyomás hatása alatt széttöredezik. Az egyes részecskéik ezen felfúvódásá•niak követ'kieaménye'keppan. a szilárd 80 ainyiaiginál a felrekdnek a térfogait,ho>z való aránya igen nagy és minthogy az egyes néisizieicskék egymástól! aránylag" niaigy távolságokra és levegő-bem sziuszipeinidáiva vámnak, az egyes részecskéknek úgysizól- 85 vám eigésiz térfogata szabadon áll az oxidációra. Ennek folytán majdnem mindéin részecske teljesem eiléig és az össizes részecskék igein gyorsan éig-nek el. A kém eltávolítása tökéletese,bb annál, mint amely mie- 90 cihiainikai pörkölőkkel elwheítő. A gyors oxidáció folytán felszabaduló hőt az egyes részecskék veszr'k fel és ez a hőmemnyi^ í.séig ő'keit teljasea mieigolvasztja és nretgoih vadt állapotban is tartja. A megolvasztott 95 részecskék hőmérséklete minden valóisaí'nűség szenint magasabb annál, melyet imás pörkölés! módszerekkel elérhetünk. Ezt bizninyíitja az a tény, hogy a kiaipotit vasoxid mieigiolvadt, fekete színű és máig- 100 tmesies. Ismeretes, hogy ha a niem-imáigneises vörös vasoxidot- 1650 C°-ra vagy eninél. magasabb hőmérsékletre hevítjük, alkkior .megolvad és fekete, mágneses vasoxiddá alakul. Ebből a tényből arra következtet- 105 hetünk, hogy bár 1650 C° nagyságrendű hőmérsékleteket a keimemcébein orom észlelhetünk, miiindazicináiltal az egyes egyéni részecskékéit, elégési hőjük, erre vagy ennél még magasabb hőmérsékletre heví- no tette fel. Az oxidált ércrésizecskék végül az elégési kamrából a belépő hűvös szekund er levegőáramon (hozagle vetgőáriaimoin) át lépnek ki és ennek folytán hirtiellem lehűlnek. A kapott oxidot a nem mágneses 115 ainyaigok, minit pl. tökéletlenül oxidált részecskék, kvarercszeeskék és más az ércben foglalt tisztáitktinságoik elválasztása