104710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasoxid és kéndioxid előállítására kéntartalmú vasércekből
Megjelent 1933. évi decembei1 hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 104710. SZÁM. — XTI/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés vasoxid és kéndioxid előállítására kéntartalmú vasércekből. Freeman Horace vegyészmérnök Cascade Inn (Shawinig-an Falls Quebec Caiiacla). A bejelentés napja 1931. évi március hó 5-ike. É A. E. Á.-beli elsőbbsége 1930. évi március hó 5-ike. A találmány eljárás és berendezés kéntartalmú vasérceknek, mint pl. piritnek, vagy pyrhobitnek feldolgozására vasoxid és kéndioxid előállítása cél-5 jából. A találmány szerinti eljárás legfontosabb jellemzője az, hogy a szulfidot kemencében, finoman eloszlott állapotban, gázhalmazállapotú oxidálószerben, mint 10 pl. levegőben, szuszpendálva tartva égetjük el, mimellett a hőmérséklet olyan magas, hogy megolvadt, fekete, mágneses vasoxid és kéntrioxidtól gyakorlatilag mentes kéndioxid keletkezik; emellett az 15 áramló gázokat azon hőmérséklet övön át, melyben a kéndioxid kéntiioxiddá oxidálódhatik, olyan gyorsan hűtjük le, hogy kéntrioxid gyakorlatilag számottevő mennyiségekben nem keletkezik. 20 Kéntartalmú vasércekből már eddig is nagy mennyiségben állítottak elő kéndioxidot, még pedig úgy, hogy az ércet levegőn pörkölték vagy égették el. Utóbbi időkben ezt az eljárást rendszerint 25 olyan pörkölőkben foganatosították, melyekben az ércet mechanikai eszközökkel lassan mozgatták, a levegőhöz képest ellenáramban. Az ilyen típusú pörkölőknek jellegzetes példája a sokszoros, illetve sok 30 rostélyos berendezés, melybe az ércet a legfelső rostélyra táplálták és ezen a rostélyon gereblyeszerű szervekkel akként mozgatták, hogy a rostélyról az alatta fekvő rostélyra essen és ezt a műveletet 35 minden egyes következő rostélynál megismételték. Ebben a pörkölőberendezésben, valamint az általában használatos egyéb pörkölőberendezésekben a szulfid elégése aránylag lassan megy végbe. Dacára annak, hogy igen nagymennyiségű hő fejlődik, az égő szulfid hőmérséklete ritkán haladja meg" az 1000 C°-t és rendszerint még a 700—800 C°-t sem haladja meg. Az ily módon kapott vasoxid meg nem olvadt és össze nem ragadt apró ré- 45 székből áll, melyek színe pirostól bíborvörösig változik, továbbá észrevehető vagy számottevő mértékű mágneses tulajdonságokat nem mutat. Tekintettel az eljárás folyamán előálló nagy hőmeny- 50 nyiségekre, a mozgó részeknek fenntartása mechanikai pörkölőberendezésekben igen tekintélyes költségeket okoz. A berendezés megóvása és túlzott fenntartási költségek, valamint az érc megolvadásá- 55. nak elkerülése céljából rendszerint hűtést kísérelnek meg és pedig úgy, hogy jóval több hevegőt táplálnak be annál a mennyiségnél, mely elméletileg az érccel való reagálásra szükséges. Ezenkívül az gQ. ilyen mechanikai pörkölök üzeménél a pörkölőberendezésbe belépő érc hideg és így a pörkölőt elhagyó gázokat még jobban hűti, úgy, hogy a kéndioxid számottevő része kéntrioxiddá oxidálódik. Az 65, ércet a pörkölőn való áthaladása folyamán sohasem kísérlik meg oly magas hőmérsékletre felhevíteni, hogy az megolvadjon, és a hőmérséklet a kemence bármely részében gyakorlatilag ugyan- 70 akkora, mint az érc hőmérséklete a kemencének ugyanabban a részében. Ennek az eljárásnak szilárd maradókterméke meg nem olvadt vasoxid, mely változó mennyiségű ként tartalmaz. A kén meny- 75 nyisége rendszerint 2—6% között változik és az érctől, a használt pörkölőtípustól és az eljárás foganatosítási módjától