104703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glukonsav, citromsav és sóik előállítására erjesztéssel
Megjelent 1933. évi decembei1 hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104703. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás glukonsav, citromsav és sóik előállítására erjesztéssel. Dr. Bernhauer Konrád egyetemi mag'áii tanár Prága. A bejelentés napja 1930. évi november hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi január hó 3-ika. A glukonsav ipari előállítása mindezideig tisztán csak kémiai úton történt; az ehhez szükséges bonyolult készülékek és költséges oxidáló szerek a gyártást 5 egyrészt nagyon körülményessé tették, másrészt meg is drágították. Ismeretes továbbít, hogy az aispergillus, citromyces, Penizillium és Mucor családokhoz tartozó fonalas gombák, továbbá 10 a Bost. xylínuim, B. industrium, B. oxydans és B. gluconicnm csoportba tartozó baktériumok glukózból glukensavat képesek termelni. Ismeretessé váltak végül oly kísérletek, 15 amelyek arra irányultak, hogy az említett gomba-, illetve bakt ériumf'a j ták segélyével tiszta cukor- vagy glukózoldatból glukonsavat állítsanak elő. Ezek azonban mindeddig csak laboratóriumi kísérletek 20 maradtak, mert általában feltételezték, hogy csakis tiszta alapanyagokból szabad kiindulni. Kísérletek már most azt mutatták, hogy a glukonsav előállításához nem kell okvet-25 lenül tiszta glukózéból, illetve tiszta cukorfajtákból kiindulni, hanem kiindulhatunk pl. ''ii kor tartalmú anyagokból is, mint aminők a répaszellet, melasz, nádcukorlé s más ilyenek. Különösen alkalmas kiindu-30 lási anyagnak mutatkoznak még a keményítő és bizonyos, keményítőtartalmú anyagok, mint aminők az összes gabonafajták, a vadgesztenye, a lupinák síi). — ezekből kiindulvta na.gy glukonisav'hoz,a-35 mot érhetünk el. Ilyen anyagokból kiindulva, célszerű ,a keményítőt vagy a kernényítőtart'almú nyersanyagot a szokásos módon hidrolizálni, még pedig vagy savak hatása allatt glukózzá átalakí-40 tani, vagy pedig diasztáztartalmú anyagok, mint maláta, malátakivonatok és más ilyenek segélyével maltózzá átalakítani. Ha mesterséges alapanyagból indulunk ki, úgy tápsókat kell hozzáadni, amikor a kál'iumfoszfát és a magnézíumszulíát 45 szokásos alkalmazása mellett kiváltképpen a nitrogént szolgáltató anyag mineműsége befolyásolja a bőséges glukonsavtermeiést biztosító gombamycelium fejlődését. Legjobban beváltak az ammoniumszulfátot 50 vagy aminosavakat vagy peptcnt tartalmozó anyagok, de lehet más olyan nem mérges anyagokat is alkalmaznia, amelyek nitrogént tartalmaznak. Ha a. glukonsavat gombák segélyével ál- 55 lítjuk elő, akkor első föladatunk a megfelelő gombatörzs kiválasztása; ez rendszeres és a. részletekre is kiterjedő kísérletek alapján történik, amelyeknél a. különböző gombatörzsek glukonsavtermelő 60 képességét egymással össze kell hasonlítanunk. Ipari üzemben a glukonsav előállítása úgy kezdődik, hogy mindenekelőtt a gőzzel vagy közvetlen melegítéssel sterilizált folyadékot lehűlése után a meg1 - 65 felelő gombatörzs spóráival erősen beoltjuk, úgy hogy a víz egész felülete spórákkal legyen beszórva. A glukonisiavképződést már most vagy ,a folyadék felületén képződő gombatakaró vagy pedig egy 70 micelium végzi el, amely a folyadék belsejében keletkezik, amikor —• úgy minit más mikologiai folyamatoknál — a folyadék egész tömegét kavarással és levegő átvezetésével mozgásban kell tartanunk. 75 Miután a goinbamicéliumot alaposan kimostuk. célszerűen egy adagban vagy több részletben megfelelő mennyiségű kal'ciumkarbonáitot. azután további cefreadagokat adunk a masszához. 80
