104700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jól raktározható szemcsézett műtrágyák előállítására

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKUffiL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104700. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás jól raktározható szemcsézett műtrágyák előállítására. Uhde Friedrich mag-ánmérnök Dortmund. A lejelentés napja 1931. évi április hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi április hó 22-ike. A szemcsézett műtrágyák, különösen azok a féleségek, amelyeknek alapanyaga ammon- vagy mészsalétrom, nedves levegőn vizet vesznek fel és raktározás fo-5 lyamán többé-kevésbé erősen összesülnek, illetve összecsomósodnak. Űjraaprításuk a műtrágyaszemcsék szótzúzása nélkül nem lehetséges. Rendszeres kísérletekből kitűnt, hogy a 0 szemcsézett, nedvszívó műtrágyasóknak raktárképessége lényegesen megjavul, ha azokat bizonyos, nagyon finom elosztású anyagokkal beporozzuk. Erre különösen vízben oldódó sók bizonyultak alkalma-5 saknak, így pl. az ammónium, kálium és nátrium szulfátjai, nitrátjai és foszfátjai, valamint más alkáli, illetve ammoniumsók is, pl. ammoniumfluorid, amikor is pl. ammóniumsóknak a mész-, stb. sa-0 létromhoz való hozzákeverésével ez utóbbiak nitrogéntartalma emelkedik. A beporozás például úgy történhetik, hogy a már kész műtrágyaszemcsékre valamely szállítóberendezésen a szóban 5 forgó sóknak finom elosztású száraz lisztjét hullaszt juk rá, vagy pl. úgy, hogy a szokásos fecskendező elrendezésből lehulló műtrágyaszemcsékkel szembefújtatjuk légárammal a lisztport. Elvégez-0 hető azonban a beporozás valamely forgó szárítódobban is, például úgy, hogy a műtrágyaszemcséket 1—10%-nyi lisztl'inomságú sóporral együtt visszük be a forgó dobba és egyidejűleg meleg levegő S vagy füstgázok hatásának tesszük ki, úgy, hogy a keletkező erősen tapadó burkolóréteg a raktározás során különösen hatásos védelmet nyújt. Közömbös hatású, pl. olyan vízben ol-0 dódó sókból őrölt liszt esetén, amelyek a műtrágya anyagával nem lépnek reakcióba, a védőhatás pusztán mechanikai módon azzal magyarázható, hogy a külső porréteg az egyes műtrágyaszemcséknek közvetlen érintkezését egymással megnő- 45 hezíti vagy egészen kizárja, úgy hogy összeillésük lehetetlenné válik. Olyan sók esetén viszont, amelyek a műtrágya anyagával reakcióba léphetnek, a pusztán mechanikai védelmen kívül a reak- 50 ció folytán előálló felületi befolyásolás is kedvező hatást fejt ki. így azt a meglepő megfigyelést tettük, hogy ez utóbbi fajta sóliszt-porok a műtrágya vízfel vevőképességét csökkentik. 55 Amíg a nem porozott mészsalétromszemcsék nedves fogásuak és összefüggő darabokká állnak össze, addig a beporozott mészsalétromszemcséknél, noha ezek csak kevéssel csekélyebb mennyiségű vizet 60 vesznek fel, a felületnek ilyen kedvezőtlen megváltozása nem figyelhető meg. Ehhez képest fogásuk száraz. Különösen az amímoniumszulfáttal vagy ammoniumfoszfáttal beporozott minták maradnak meg 65 teljesen változatlanul. Hasonlók az eredmények mészsalétrom vagy ammonszulfátsalétrom esetében is. A beporozásra a tiszta sók lisztje helyett különböző anyagok keverékeinek 70 lisztje is alkalmas. így például olyan anyagok tapadóképessége, amelyek önmagukban rosszul tapadnak, kovaföldliszt adagolásával megjavítható; az ammónium- ós alkálisók tapadóerejét sziliká- 75 toknak vagy karbonátoknak adagolásával szintén növelhetjük s ilyenkor ezeket az anyagokat célszerűen összeőröljük. Hogy egyes esetekben milyen anyagokat használjunk a beporozáshoz, azt az illető 80