104672. lajstromszámú szabadalom • Árammérő
Megjelent 1932. évi december hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYI S^Ha SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104672. SZÁM. — VLL/G. OSZTÁLY. Árammérő. Reich Ernő mérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi május hó 27-ike. A gyakorlatban használatos és főleg „Diezefogó" név alatt ismert árammérők a transzformátor elv alapján működnek és így csakis Váltóáramra használhatók. 5 azonban egyenáramra egyáltalában nem. E készülék pontossága egyébként a periódusszámtól is erősen függ. E fogók használatánál maga a vezeték szolgál primár tekercsül és a fogó vasmagjára el-10 helyezett tekercsben (mint traszformátor tekercsben) indukált feszültséget valamely elektromlagnetikus, Vagy hődről amperméterbe vezetve, melynél a mutató kitérése jelzi a vezetékben, mint primár te-15 kercsben folyó áramot. Ezen ismert árammérő fogóval szemben a találmány tárgyát képező árammérő nem transzformátor elven működvén, az nemcsak váltóáriam, hanem 20 egyenáram mérésére is egyaránt alkalmas. A találmány lényege abban áll, hogy a vasmagban a vezeték által indukált magnetikus erővonalak — minden secun-25 dar tekercs alkalmazása nélkül — a vasmag nyílásában elhelyezett vas-szegmensre hatnak, mely célszerűen és ismert módon egy skála előtt lengő mutatóval van ellátva. 30 Ezen új elv szerint nem mérünk tehát egy külön műszer segélyével secundár áramot, hanem a vezeték által a vasmagban indukált mégneserővonalak, minden transzformáció veszteség nélkül érvénye-35 sülnek. Ezáltal az az előny érhető el, hogy már lényegesen kisebb áramerősség, mellett nagyobb nyomaték áll elő és ezáltal kisebb áramerősség is mérhető, mint már az ismert Diezefogókkal, amelyek tudvatO lévőleg csakis 0—100 amperig terjedő műszer skálával bírhattak, miután einnél kisebb áríamierosséginél a mutató kilengése oly kicsi volt, hogy az gyakorlati mérésekre használható nem volt. A mellékelt rajz sématikusan három 45 példaképem alakját mutatja a találmány tárgyának. Az 1. és 2. ábra a mérőműszert felül- és elölnézetben mutatja. A 3. ábra a készüléket magasabb vagy 50 nagy áramerősségek mérésére alkalmas kivitelben tünteti fel. A 4. ábra pedig igen nagy áramerősségek mérésére szolgáló készüléket tüntet fel. Az 1. ábra (1) vasmagja példaképpen 55 egy körgyűrű, amely (9) jelzett helyen (10) csap körül — felnyitható, úgy hogy a tetszőleges hosszúságú (2) vezeték közrefogható. A (9) hellyel szemben az (1) vasmag (3) 60 nyílással bír, amelyben a (4) magas permeabilitású lágyvas-szegmens egy tengely körül könnyen forgathatóan van elhelyezve. Ha a (2) vezetékben áram folyik, akkor 65 a vasmag (6) pólusai a vasszegmensre elektromagnetikus hatást fejtenek ki. Ha ugyanis a (2) vezetékben áram folyik, akkor az induktió törvény értelmében a vezetékre merőleges síkban magne- 70 tikus erővonalak lépnek fel, amelyek az (1) vasm'ag nagyobb permeabilitásia folytán összegyűlnek és a (3) nyílásban a (6) pólusnál ismét a levegőbe szóródnak. —• A szórt erővonalak a (4) lengő vasmag- 75 szegmensben sűrűsödnek és ismert módon a (4) szegmensre la myíl irányában (2. ábra) forgató nyomtékot fejtenek ki, melynek folytán a (4) szegmenssel összekötött (57 mutató egy skála előtti kilengése áll elő. 80 : ' i
