104660. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár
- Megjelent 1933. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104660. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Biztonsági zár. Toniasev Bertalan tisztviselő Hercegszántó, özv. Tomcsányi (jiyörjí.yiié magánzó Budapest, Vajda Ernő lakatos iparos Budapest és Sipos Béla oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi október hó 17-ike. A találmány olyan biztonsági zár vagy Haliat, mely különböző kulcsokkal zárható oly módon, hogy a zár vagy lakat szerkezete magától beáll a záró kulcsra, a 5 hezárt zár vagy lakat azonban semmi módon más kulccsal nem nyitható, csak özzal, amellyel be lett zárva. A találmány célja: Az eddig ismert ilyszerü beálló zárak vagy lakatoknál a 10 beállás segédeszközök igénybevételével vihető csak keresztül, mint pl. egy második beállító kulcs, vagy csappantyú, vagy a záron kívül állíthatói váltó, excenter stb., melyek a zár szerkezetét 15 komplikálták és főleg anegbizhatla.tlanokká tették. De ezék egyike sem oldotta meg, hogy a zár teljesen önműködőlég, minden segédeszköz nélkül végezze az uj kulcsra való beállás műveletét. Az ily 20 zárakkal szemben jelen találmány lényege és célja, hagy a szerkezet teljes leegyszerűsítése mellett a külömböziő kulcsokra való beállás teljesen önműködőlég történjen meg és amellett még a 25 zárak vagy lakatok tömeggyártására is alkalmasak legyenek, mert tudvalevő, hogy kimondott biztonsági záraknál legfontosabb munka a zár és kulcs összedolgozása és ez csak kézimunkával lehet-80 séges. Miután pedig az ily zárak felnyitása azon esetbein, ha a bezáró kulcs elveszett, minden áll- vagy segédkulcs segélyével lehetetlen és csak az ajtó és zár teljes 25 megrongálásával lenne lehetséges, oly esetekben, ahol a kulcs elvesztése gyakoribb eset (pl. USBoda vagy fürdőkabin kulesoknál) gondoskodni kell oly megr oldásról, hogy bár erőszakos beavatkozással, de az ajtó és zár rongálása nél- 40 kül lehessen a zárat leszerelni. Ezt a célt szolgálja a találmány tárgyát képező felerősítő mód. A találmány tárgyát képező zár két kiviteli alakját a mellékelt rajz példaképein 45 vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra a zár egyik kiviteli alakjának szerkezetét nyitott állapotban mutatja, a 2. ábra ezt a zárat csukás közben, a foglak kapcsolódása pillanatában, a 50 3. ábra pedig ezt a zárat csukott állapotálian mutatja. A 4. ábra a zár második kiviteli szierkezetét mutatja nyitott állapotban, az 5. ábra a mátsodük kiviteli alakot csu- 55 kás közben, a 6. ábra azt a zárat csukott állapotban matatja. A 7. ábra a második kiviteli zárat felülnézetben mutatja és egyúttal ammtak a« 60 ajtóira való felerősítési módját, a 8. ábra végül külön a felerősítő csavart ábrázolja. A találmány lényege most már a kö vetkező: A zár első kiviteli alakját (Fig. 65 1., 2., 3.) figyeletmbe véve, a zárást biztosító szervek fogazott elemiekből, (3) yelevivőkből és (2) zárógyűrűkből állnak, melyek egymással páronként kapcsolódnak, egy velevivő egy zárógyűrűvel. A 70 zár nyitott állapotában ezen elemipárok nincsenek fogas kapcsolatban, csak a kulcs elforgatása közben jönnek ily érintkezésbe és igen lényeges, hogy a (9) küleesal közvetlenül érintkezésbe Jutó 75 (3) velevivők a kulcs elfordítása után a
