104659. lajstromszámú szabadalom • Aknakemence, főként 400-600 C.(fok) körüli szénpárlásra
- 2 — lábja töri át, amely utóbbiak egyfelől a töltőtérrel, másfelől pedig a töltőtéren kívülre szolgáló szivóvezeték (14) csonkájával közlekednek. A (13) csövek a szénre 5 nézve helykiszorítók gyanánt szerepelnek és a szénrétegek héjjszerüre vékonyításával javítják a hőfelvételt, ezenkívül ellenállásmentessé és egyenletessé teszik a keletkező gőzök és gázok kivezetését. 10 A töltőtér a belőle a (13) helykiszorító csövek által elfoglalt térrel nem csupán e csövek végén közlekedhetik, banem a 3. ábrából látható (15) áttörések útján is, amelyek a (13) csöveken végig, különböző 15 szintekbe vannak elosztva. Ily módon a gőzöket és gázokat, keletkezésük minden szintjéből közvetlenül vagy tetszőleges öveken át vezethetjük el, ami a közlekedést egyenletessé teszi és elhárítja azt a 20 veszélyt, hogy a párlási termékek olyan övezeteken is keresztiilvonulni kényszerüljenek, ahol felesleges bomlásokat, stb. szenvedhetnének. A (16) ellenzők (3. és 4. ábra) a (15) át'25 töréseket, a szén haladási iránya felől, ereszszerűleg átfedik ugy, hogy a (13) csövekbe nem hullik át a szén és a (15) áttörések eldugulás elől védelmet nyernek. A (15) áttörésekben az ujjalakú (17) 30 kotrók járnak ide-oda, amelyek még további védelmet nyújtanak az áttörések eldugulásával szemben. A (17) kotrók a (18) csövek tövisei gyanánt vannak kiképezve, a (18) csövek pedig a (19) csövekre 85 vannak erősítve. A (18, 19) csövek, a (17) kotrók hajtótengelyei gyanánt, a (20) helyeken a (13) helykiszorító csövekbe, (20') helyeken pedig az (1) garatba vannak ágyazva úgy, hogy a (17) kotrókat a (19) 40 csövek ide-oda való elforgatásával mozgatjuk. A (18, 19) csöveknek a (13) helykiszorító csöveken belüli elrendezése folytán az eddig leírt gőz- és gázközlekedés zavartalanul folytatható, sőt — amint 45 látni fogjuk — még tovább tökéletesíthető. A 6. ábrabeli aknakemence nagyjából megegyezik az 1. ábrabelivel. A töltőtéT csőnyalábja most is önmagában ismeretes (2') kúpalakú aknaalj fölébe van ráépítve 50 ug'y> hogy a töltés a (4) csövek után önműködőlég egyenletessé keveredhetik el és a kemencén áthaladó szénmennyiség szabályozása egy ponton, még pedig a (3') leadónál történhetik. A (2') kúp most 55 falazott és (21) belépőnyílással ellátott (22) fűtőcsatornája van. Ezt első huzatúl rendezhetjük be úgy, hogy a legforróbb övezet távol esik a (4) csövektől. Megjegyzendő különben, hogy a csövek maguk, mint hőközvetítők, aránylag igen 60 alacsony hőfokon maradhatnak. A (19) csövek most (23) áttörésekkel, valamint (24) csigakerekekkel vannak ellátva és a (25) gyűjtőcsövekbe torkolnak. Így a (13) helykiszorító csövek által el- 65 foglalt tér, e csövek mindkét vége felől egy-egy, a töltőtéren kívülre szolgáló vezetékkel közlekedik. Ezzel lehetővé válik, hogy a párlatok egy részét, pld. a bányanedvességből származó, első szárítógőzt 70 külön vezessük el. A mindenkori szükséghez képest bármelyik párlatot felfelé vezethetjük ki és melegtartalmát az (1) garatba érkező szén előszállítására A7 agy egyéb előmelegítésére fordíthatjuk. An- 75 nak sincs semmi akadálya, hogy a (14, 25) vezetékeket egyesítsük egymással, sőt azt is megtehetjük, hogy csak a (14) vezetéken át történjék elszívás, míg a (25) vezetéken keresztül tetszőleges reakciókat elő- 80 idéző közegeket juttassunk a töltésbe. Az akna kúpos részének szabad keresztmetszetét, ahova a (4) csövek nyalábjának alja torkol, lefelé fordított, tetőalakú (26) vályúknak rácsszerűleg elrendezett 85 hálózata hidalja át (1. és 5—7. ábra) és e (26) vályúk a (14) csonkával közlekednek. Ez úton az akna aljából is egyenletesen elszívhatjuk a gőzöket és gázokat és elősegítjük az aknából távozó töltés leliülé- 90 sét, anélkül, hogy a töltés áthaladását a kelleténél jobban tartóztatnék. A vályúhálózattal nyerhető termékeket külön is kezelhetjük. Szabadalmi igények: 95 1. Barnaszénnek alacsony (főként 400— 600 C körüli) hőfokon való lepárlására való, álló csöves aknakemence, amely kemencecsövek belsejében áttört falú elszívócsövek vannak, azzal jelle- 100 inezve, hogy az álló kemencecsövek alja egy, az egész csőnyaláb számára közös, utópárolóba torkol, amely a csövek egyenes folytatásában van. 2. Az 1. igénypontban védett akna- 105 kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az utópároló a csőnyaláb huzat járatain kívülre esik. 3. Az 1., valamint a 2. igénypontban védett aknakemence kiviteli alakja, azzal 110 jellemezve, hogy az elszívó illetve helykiszorító csövek áttöréseiben kotrók járnak, amelyek közös hajtótengelye az illető csöveken belül van elrendezve.