104647. lajstromszámú szabadalom • Készülék a megvilágítási idő meghatározására fényképnagyításnál
Megjelent 1932. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI 1H1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104647. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Készülék a megvilágítási idő meghatározására fényképnagyításnál. Jakab István szigorló gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi április hó 21-ike. Fényképnagyításnál eddig a helyen megvilágítási időt csak próbanagyítások készítésével lehetett megállapítani. Még akkor is újabb próbára volt szükség, ha 5 ugyanazon negatívról egy más mértékű nagyítás készült, vagy ha nagyításhoz másfajta papir használtatott. E találmány a nagyításnál a megvilágítási időre befolyást gyakorló őszes tényezők, mint a 10 negatív fedettsége, a nagyítás mértéke, az objektív nyílásaránya, a papír fényérzékenysége és a vetítő fényforrás fényerőssége közötti összefüggést oly módon ábrázolja, hogy segítségével, ha egy negatív-15 ról egyszer kísérlettel megállapítunk egy megvilágítási időt, úgy ezen negatívról bármilyen más körülmények között közvetlen leolvasással kapjuk meg a helyes megvilágítási időt. 20 Mivel a megvilágítási idő a lineáris nagyítással négyzetes viszonyban van, ezek összefüggését koordinátarendszerben ábrázolva, különböző nyílásarány mellett, oly parabolákat kapunk, melyeknek a kö-25 zéppontból kiindulva különböző a hajlása. Ha a nagyítást és megvilágítási időt logaritmikus léptékben visszük fel, akkor az előbb említett parabolák helyett párhuzamos egyeneseket kapunk, ha pedig a nyí-80 lásarányokat úgy választjuk meg, hogy minden következőnél a megvilágítási idő kétszerakkora legyen az előzőhöz képest, mint pl. F/3.2, F./4.5, F/6.3, F/9 stb., akkor ezen egyenesek még egymástól egyenlő tá-85 volságra is lesznek. Ezzel a beosztással most már lehetséges a többi megvilágítási tényező figyelembe vétele, még pedig olyképp, hogy a párhuzamos egyeneseket egy átlátszó anyagra (pl. celluloid) visszük 40 fel, mely a logaritmikus koordinátarendszer felett elcsúsztatható. Az egyenessereg bármelyik egyenese kiindulásul választható s ezt felhasználhatjuk a negatív fedettségének jelzésére. Az elcsúsztathatóság még két beosztást tesz lehetővé, még 45 pedig célszerűen a mozgó részen a vetítő fényforrás fényerősségét, az álló részen pedig a papir érzékenységét jelző beosztásokat. A mellékelt rajz a találmány egy példa- 50 képeni kiviteli alakját mutatja vázlatosan. Ennél az (A) jelzésű állórészben, mint egy tokban a (B) jelű átlátszó mozgórész elcsúsztatható. Az álló (A) részen van a lineáris nagyítás, mint ordináta (I) és a 55 megvilágítási idő, mint abszcissza (II) által meghatározott logaritmikus koordinátarendszer. Ugyanezen van még a papir fényérzékenységét jelző beosztás (V), mely kétféleképen készül. Először van 60 rajta egy állandó beosztás, (Va), melynek alapján a papirérzékenység egy bizonyos számmal fejezhető ki. Másodszor egy betolható kartonesík, (Vb), melyen a fényérzékenységet jelző beosztás mellé mind- 65 járt felírható az illető papir neve. (a, (3,... Ez azért fontos, mert ezeket a betéteket maguk a fotopapirgyárak elkészíthetik a saját gyártmányaikról. Ezen V-el jelzett beosztás empirikusan készül és rávihetők 70 érzékenységük szerint a lemezek, a bromezüstpapirosok, a nagyérzékenységű és a közönséges gázfénypapirosok. A (B) átlátszó tolókán vámnak bekarcolva — a paralaxis elkerülése végett an- 75 nak alsó részén — a különböző nyílásarányoknak megfelelő egyenesek (III). Ugyanezek a IV. beosztás segítségével a negatív fedettségét is meghatározzák. A (B) részen van még a (Vl)-al jelölt be- 80