104642. lajstromszámú szabadalom • Nyújyva-fonó készülék
Megjelent 1932 . évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104642. SZÁM. — XIV/A. OSZTÁLY. Nyujtva-fonó készülék. J. P. Bemberg A.-G. Wuppertal-Oberbarmeii. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi november hó 7-ike. Imeiretesek oly készülékek a műselyemnek a nyújtva fonó rézoxydammoniákeljárás szerinti előállításra, melyekben a ílecisiapó fürdő áramlik és amelyeknél egy 5 köpenyben sima komikus betét van, amelyen iá fuvákóibóil kilépő fonáilköitegeit átvezetik. A leesiapó foilyadék a feéit tartály közti gyűrűs térbe lép, ebben felfelé mozog, majd a kónikus betét felső peremén 10 átbukik, annak befeejábein. a fonálkÖíeiggel együtt végiig vándorol, a fonalait, nyújtja, végül pedig az edényből távozik. Kitűnt, hogy a fent leírt készülékkel előállított fonál hoissrániak különböző he-15 lyein eltérő strukturált mutat, anui a textilipari feldolgozásnál annyiban hátrányos, mert a fonálból készült termék strmk'turája is egyenetlen. A fonókészülékeik beható vkizigálata azt mutatta, hoigy 20 különösen a betéit alsó résziében a koncentráció időközönkénit változik. A fonál tehát oly fíirdőrétegen halad á.t, meilynek vörösréz- és ammóniák koncentrációja szinte ugrásszerűen változik, úgy hoigy a 25 lecsapás is egyenetlen lefolyású. Ennek köAr cit'keziménye, hogy a fürdőből kilépő fonál strukturájia nem egyenletes. A találmánnyal e hátrányokat elkerüljüík. E szerkeaeitné'l ugyancsak megvan a 30 köpeny belsejében elhelyezett kónikus hetét, ennek a falában azonban nyílások vannak, melyek a betét beilső terét a köpeny és a hatót közötti térrel összekötik. Ezáltal a rézben vagy ammóniákban dús 35 folyadék a betét beilsieijéből e nyílásokon, át mindenkor átdiffundálhait a köpeny üregébe, úgy hogy nagyobb konemtráció.ing adozásokat gyakorlíiitiil a;g elker ülünk, illetőleg ezeket az ingadozásokat szüle ha-40 tárok közé szorítjuk. A nyílások párhuzamos sorokban úgv vannak elhelyezve, hogy az egyik ser nyíláistai a másik sioa* nyílásaihoz képest el vanmtik tolva. Ismeretesek fonóedény elv,bein alkalmazott oly spirálisaliakú betéteik is, melyek. 45 lefelé haladva, szűkülnek ós meneteik egymást, kölcsönösen átlapolják. Ezeket a készülékeket oly fonóbcíremdeztésekben alkalmazzák, ahol a lecsapó folyadékot (nem áramoltatják, hanem azt csak az 50 tszon áthaladó fórnál mozgatja és újítja meg. Ennél az eljárásnál a spirális alakú betétnek az az előnye, hogy a csekély fonálmozgás elég ahhoz, hogy a betét minden részében a környező köpenytérből a 55 betéit belseje felé ta^tó részleges áramlások keletkezzenek. Ezért a fonál haladása közben egész hosszában mindig friss lecsapó folyadékkal érintkezik. Az áramló folyadékkal dolgozó nyú jtva- 60 fonó eljárásnál, amelynél a fonalat az. áramló folyadék viszi magával és nyújtja, az ilyen spirális betétnek n.incs semmi előnye, mert itt a folyadék folytonos megújítását ennél az eljárásnál az 65 áramlás megfelelő szabályozása álltai igen egyszerű módon biztosíthatjuk. Viszont az a körülmény, hogy a betét spirális menetei egymást átlapolják, éppen ennél a,z eljárásnál igen hátrányos, mert ezeken 70 a helyeken az áramló lecsapó folyadéka közvetlen átmenet következtében turbulensein örvénylik, amely jelenség a szál strukturáj át v es zél y eztieti. A feltaláló felismerése sízesrint azok a 75 hátrányok, melyek p. o. a lecsapó fürdőnek túlságos nagy réz- és anunoniáktartalma következtében keletkezhetnek, nem. küszöbölhetik ki friss lecsapófiirdővel létesített részleges áramokkal, hanem csak 80 1w
