104621. lajstromszámú szabadalom • Berendezés optikai jelzésátvitelnél idegen fény hatástalanná tételére

átvivő berendezés fényelektromos celláitól is, a vonat útjának bizonyos szakaszán, távoltartják. Ezt az alábbiakban néhány példa kapcsán közelebbről világítjuk meg. 5 A mellékelt rajz a találmány szerinti berendezés néhány gyakorlati megvalósítását tünteti fel. Az 1. ábráiv (1) a fényszórót és (4, 4') egy-egy vevőt jelöl, melyekben fényelek-10 íi'omos cella van. Ezek a készülékek a járművön, célszerűen ennek oldalán, oly módon vannak elrendezve, hogy menet közben a pályán elhelyezett, példaképen lemezernyőből álló (5) ellenzőnek és a (2) 15 tükörnek optikai látómezejébe jussanak. Az (1) fényszóró fénye (a.) szögnyílású fénykúpot alkot. A pályán, mint említettük, a (2) tükröt rendezzük el, melyet oly szögtükör gyanánt képezünk ki, melynek két 20 tükröző felülete van. A vevőn levő (3) lencse a vevőben levő (9) fényelektromos cellára a (2) tükör és az (5) ernyőző lemez síkjának képét vetíti. Ezenkívül a (4) vevőben, a (9) fényelektromos cella felett, 25 a (6) ellenzőt oly módon rendezzük el, hogy a fényelektromos cellára csak a (7') és (8') vonalak közötti sugarak eshetnek, míg az e vonalakon kívül levő sugarakat az ellenző kirekeszti. Az ellenző kivágásá-30 han vagy amögött, mint említettük, a (9) fényelektromos cella van, mely a (18) battéria közbeiktatása, mellett a (20) erősítő berendezéssel áll összeköttetésben, mely a (9) cella megvilágításánál, vagyis ami-35 dőn a cella, áramot bocsát át, ezt az áramot erősíti és ezáltal az erősítőhöz csatlakozó (E) befolyásoló berendezés segítségével optikai vagy akusztikai jelzőt, fékszerkezetet vagy sebességkorlátozót vált 40 ki. Az (1) fényforrásból kiinduló (7) és (8) sugarak az ernyő síkját a (10) és (11) pontokban érik. Ezekben a pontokban metszik az ernyő síkját a szélső (T, 8') sugarak is. Ezzel az elrendezéssel elérjük azt, 45 hogy a (2) tükörről visszavert fény mindaddig a (9) cellára esik, míg a tükör a fényszóró fénykúpjának körzetében van.. Az (1) fényforrásból kiinduló egyik sugarat (S)-sel és a (2) tükörről visszavert meg-50 felelő sugarat (S')-tel jelöltük. Különleges járulékos berendezések nélkül a (9) cella nemcsak a (2) tükörről visszavert, az (1) fényforrástól érkező, mesterséges fény, hanem nappali fény vagy más ide-55 gen fény hatására is működésbe jönne. Az idegen fény hatásának kiküszöbölésére Való a (4') vevőben elrendezett külön (12) fényelektromos cella. A (4') vevő (13) lencséje a (14) ellenző síkjára az (5) ernyő síkjának képét vetíti. Az ellenző kivágása 60 olyan, hogy a (12) cellára csak a szélső (15) és (16) vonalak közötti fénysugarak juthatnak. A szélső (15) sugár az <?r.v- ő síkját a (10) pontban metszi, a szélső (Ki) sugár . pedig, a (4) vevőberendezés , szélső 65 Í8') sugarával párhuzamosan haladva, az ernyő síkját a (17) pontban metszi. A (12) cellához a (19) és (19') kapcsoknál csatlakozó készülék a tulajdonképeni jelzésátvivő berendezéseket mindaddig hatás- 70 talanná teszi, amíg a (12) cella meg van világítva, vagyis ha a vevőberendezést idegen fény éri és abban megtévesztő hatást váltana ki. Hogy a (12) cella, vagyis a (19) és (19') kapcsokhoz csatolt készülék 75 miként teszi ártalmatlanná a (9) cellára eső idegen fény hatását, azt a 2—6. ábrákon szemléltetjük és ezek kapcsán az alábbiakban tárgyaljuk. Az 1. ábrán ábrázolt esetben a ([3j szögnyílású (15) és (16) 80 vonalak közötti egész sugárkúp az (5) ernyő felületén belül van. A (12) cella tehát semmiesetre sem kap nappali fényt. Általában azonban az (1) fényszórótól érkező jelző fény részben .a (12) cellára is 85 hathat. Hogy a mesterséges fény behatását a (12) cellára kiküszöböljük, a (13) lencsét, kékre színezhetjük Vagy eléje, amint a rajzon feltüntettük, megfelelő (D) színszűrőt iktathatunk, mely csak kék vagy 90 ibolyántúli sugarakat bocsát át. A nappali fénnyel ellentétben a mesterséges fény, amely semmi vagy csak kevés ilyen rövidhullámú sugarat tartalmaz, hatástalan marad. Nem nehéz azonban az elren- 95 dezést úgy -kiképezni, hogy az idegen i'ény hatását kiküszöbölő (12) cellát a jelzésadásra használt fény egyáltalán ne érje. Az 1. ábrán minden további nélkül ez az eset áll fenn. Minthogy a szögtükör 100 nyílása 90°-nál valamivel nagyobb, -a visszavert fény, midőn, a vonat a jelzőberendezés 'alatt elhalad, mindig a (3) és (3') lencsék irányában halad, amíg csak a (2) tükör egyáltalában benne van az (1) 105 fényszóró fénykúpjában. Még kifejezettebben lép előtérbe a szögtükör e tulajdonsága, ha közvetlenül a tükör elé gyűjtőlencsét helyezünk, amely minden visszavert fényt a (3), illetve (3') len- 110 csőkre gyűjt össze. A gyűjtőlencsét azonban, mint nem feltétlenül szükségest, nem rajzoltuk be. A valóságban célszerűen nem szögtükröt alkalmazunk, amelyet az ábrázolt példában az áttekinthetőség 115 miatt választottunk, hanem ismert típusú térbeli tükröt, mely a szögtükör kétdimenziós tulajdonságait megfelelően a térbe