104621. lajstromszámú szabadalom • Berendezés optikai jelzésátvitelnél idegen fény hatástalanná tételére
Megjelent 1932. évi november hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104631, SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Berendezés optikai jelzésátvitelnél idegen fény hatástalanná tételére. I)r. Báseler Wolfgang mérnök és Hofmann Frigyes mérnök München. A bejelentés napja 1929. évi november hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi november hó 9-ike. Az optikai jelzésátvivő rendszerek mesterséges fénnyel működnek, mely fényelektromos cellára hat. Ha pl. haladó vonlattal akarunk jelzéseket közölni, 5 akkor a fényelektromos cellát a vonaton rendezzük , el, míg a fényforrás va.gy a pályán, vagy szintén a vonaton van. Utóbbi esetben a pályán tükröt szerelünk fel, mely a fényt a vonat 10 felé visszaveri. Ha a vonatról a pálya felé akarunk jelzéseket közölni, akkor az elrendezés a fenti elrendezés megfordítottja. A legtöbb esetben azonban nem lehet elkerülni, hogy a fényelektromos cellára a 15 nappali fény, sőt bizonyos körülmények között közvetlenül a nap fénye is ne hasson/Ugyanígy idegen mesterséges fény is zavart okozhat. Mindezen idegen fénynemeket ártalmatlanná, vagyis a cellára 20 hatástalanná kell tenni. E célra már különféle eljárások váltak ismeretessé. így pl. a vevőberendezést optikai berendezések eléiktatása által és a cellák kiegyensúlyozó elektromos kapcsolási segítségé-25 vei a nappali fénnyel szemben mindaddig érzéketlenné teszik, amíg a felvevőre eső fény néhány hullámhossz körzetében stb. a nappali fény tulajdonságát mutatja; ha azonban a jelzésátvitel mesterséges fénye 30 is hozzájárul, akkor ez a viszony megzavartatik és a kiegyenlítő kapcsolás (pl. hídkapcsolás) egyensúlya megbomlik. Ezek a berendezések azonban igen nagy fényveszteségeket okoznak, ami igen érős 35 fényforrások vagy nagyon érzékeny erősítők alkalmazását teszi szükségessé. Egy másik eljárás abban áll, , hogy a jelzésátvitelre használt mesterséges fényt forgó perforált tárcsa segítségével gyors egymásutánban megszakítják. Az erősítő 40 kapcsolása ekkor olyan, hogy csak a váltakozó fénytől eredő feszültségek hatásosak. Szeléncellák alkalmazása esetén azonban hátrányos a perforált tárcsa meghajtása, mert a szeléncelláknak tudvalevő- 45 leg némi tehetetlenségük van, hátrányos ezenkívül az a körülmény is, hogy a perforált tárcsát az elsötétülések ideje alatt nem használjuk ki. Az alábbiakban ismertetendő, a talál- 50 mány szerint a káros nappali fényt kiküszöbölő berendezésnek az ismert eljárásokkal szemben az az előnye van, hogy a kiküszöbölő szerkezetek a jelző fényt nem szakítják meg és hogy nincsen 55 optikai szerkezetek okozta járulékos fényveszteség. Ezzel viszont az az előny kapcsolatos, hogy a jó fénykihasználás miatt erősítő alkatrészekben takarékoskodhatunk. 00 Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a vevőn vagy ennek közelébe^ a zavaró fény hatásának kitett külön íeí^yelektromos cellát rendezünk el, mely a tulajdonképeni jelzésátvivő berendezést 65 mindaddig hatástalanná teszi, amíg a külön cellára fény esik, vagy bizonyos foganatosítási alakoknál mindaddig, amíg a külön cellát mesterséges fényben csak csekély mértékben vagy egyáltalán elő sem 70 forduló, a nappali fényben ellenben nagy mértékben meglevő sugarak érik. Hogy már most a pályán elhelyezett jelzőlámpák vagy -tükrök nappal is hatásosak le hessenek, azokat ernyőző lemezekkel vesz- 75 szüft körül, melyek akkorák, hogy a közvetlen nappali fényt nemcsak a külön cellától, hanem a tulajdonképeni jelzés-
