104608. lajstromszámú szabadalom • Befecskendezéssel működő, légtárolás égési erőgép

síkra és a szelepek elrendezése olyan, hogy a keverék örvényszeírű beáramlása az égési térbe a külső tároló két oldalán, a szelepeken át megy végbe. 5 Egy további foganatosítás! alaknál a bebocsátó ós a kibocsátó szelep és a be­fecskendező fúvókák a két be-, illetve ki­bocsátó nyílással ellátott légtároló két ol­dalán vannak elrendezve. 10 Míg az első foganatosítási alak úgy fekvő, mint álló, két vagy négy ütemben működő motorok számára kedvező üzemi viszonyokat eredményez, addig a második foganatosítási alak álló szelepek alkalma-15 zását teszi lehetővé, melyek igen kis súly­lyal állíthatók elő. Azonkívül az utolsó­nak említett elrendezésnél nagy teljesít­ményű gépet létesíthetünk, ahol is a be-és kibocsátó szelepek vagy az egyik, vagy 20 a, másik oldalon, vagy pedig elől, illetve hátul vagy akár kétoldalt lehetnek elren­dezve. Egy további foganatosítási alaknál a külső tároló a vele közös átmérőn fekvő 25 fuv okához képest eltólhatóan lehet el­rendezve. A szelep tengelye ©kikor pontosan vagy majdnem pontosan összeesik a henger ten­gelyével és a külső tárolónak a szív csú-30 csánál levő torkolata a fúvóka torkolatá­tól oly módon változtatható távolságban van, hogy a két torkolat a belső helyzet­ben a szelep tengelyétől egyenlő távolság­ba,n fekszik. 35 Ha tehát a fúvóka a szív bevágásában helytállóan van elrendezve, akkor a külső tároló torkolatának távolsága, attól a hely­zettől, amelyben a tároló torkolata és a fúvóka torkolnia egyenlő távolságban 40 vannak a szelep tengelyétől, a szív csú­csáig, sőt azon túl is meghosszabbítható. Ez az elrendezés azt eredményezi, hogy a töltés, miután az égési tér fala mentén körülhaladt, erős örvénylés közben halad 45 a dugattyú felé, mert oldalról a. külső tároló falazatához ütközik és ezáltal le­felé, a dugattyú fala felé téríttetik. Ezen­kívül a dugattyú kerülete és a henger fala, nyersolajjal való érintkezés ellenében jól 50 el van fedve. Minthogy az égési tér a külső tároló helyzete szerint meigváltozihatik, a gépeit könnyen lehet a legkedvezőbb működésre beállítani, ahol is legyszeleipes .gépeknél 55 különleges előnynek tekinthető az égési tér egyszerű volta és kedvező megtöltése és kiürítése. A mellkelt rajz az 1—45. ábrákban pél­daképen a találmányi égési erőgép néhány foganatosítási alakját tünteti fel függé- 60 lyes, illetve vízszintes metszetekben. Az első foganatosítási alaknál a négy (a) légtáiroló (2. ábra) a központosán ágya­zott, az égési anyagot bevezető (d) fuvó­kára merőleges síkban (1. ábra), egymás- 65 tói egyenlő távolságban, a (b) henger -fedélben van elrendezve, ahol is a (c) hen­ger felső része a légtárolót alul elzárja. A tároló betorkoló csatornái (f) fel, a du­gattyú pedig (e)-vel van jelölve. 70 A .második foganatosítási alaknál az (a) légtárolók (4. ábra) az égési anyagot be­vezető (d) fúvókákkal közös síkban feksze­nek. A (d) .fúvók,áik közül kettő-kettő a (b) hengerifedélben egymáshoz képest szim- 75 metrikusan .van elrendezve (3. ábra). A harmadik foganatosítása alaknál a két (a) ílégtároló a (d) fuvókiára, merőleges síkban van elrendezve (5. és 6. ábra, mely előbbi, metszet az utóbbinak C—D vonala 80 szerint). A negyedik foganatosítási alaknál az (a) légtár.olók 1(8. ábra) gyűrűalakú csator­nává vannak egyesítve, melyből a betor­koló (f) csatornák, szorosan egymás mel- 85 lett, a főmuinkaitiér felé ágaznak el. A lég­tároló, melynek csatornája itt részben a (b) ihengerfedélben (7. ábra), részben pe­dig a. (c) hengerben van kiképezve, az (e) dugattyú felett elrendezett (d) iuvókára 90 merőleges síkban fekszik. A tároló (f) csa­tornáinak az égési térbe nyíló torkolatai kör- vagy hasítékalakúak lehetnek. Az ötödik foganatosítási alakot a 9—13. ábrák tüntetik fel, melyekben a 3. ábra 95 metszet .a 10. .ábrának A—B vonala sze­rint. a 10. ábra metszet a 9. ábrának C—D vonala szerint, a 11. ábra pedig a metszet a 9. ábráinak E—F vonala .szerint. A 12. ós 33. ábrák a 10. ábrának felelnek meg és a 100 levegő, illetve a keverék mozgását a. sűrí­tés periódusa alatt és a gyujtá.s után szemléltetik. A hatodik foganatosítási alakot a 14— 18. ábrák tüntetik fel, melyekben a 14. és 105 15. ábrák metszetek a 16. ábrának G—H, illetve J—K vonalai szerint. A 15. ábrá­nak megfelelő 17. és 18. ábrák a levegő és a keverék mozgását szemléltetik. A hetedik foganatosítási alakot a 19—21. 110 ábrák tüntetik fel, melyekben a 20. ábra metszet a 19. ábrának L—M vonala sze­rint és a 21. ábra metszet a 20. ábrának N—O vonala .szerint, míg a 22—24. ábrák a levegő ós a keverék mozgását szemlél- 115 tetik. A nyolcadik foganatosítási .alakot a 25. és 26. ábrák tüntetik fel, melyekben a 26.

Next

/
Thumbnails
Contents