104604. lajstromszámú szabadalom • Segédeszköz a csillagászatba való bevezetésre

fogantyút a (c) nyélen tengelyirányban eltolhatóan rendezhetjük el. A (c) nyélen az (f) skála adja meg a szükséges mértéket a célszerűen csavarmenetes (e) fogantyú be-5 állítására. A csillagos ég megfigyeléséhez, a (c) nyél leírt beállítása után az (a) ernyőfedelet úgy forgatjuk, hogy a mindenkori hónap neve a csillagtérkép szélén, alul ke-10 rixljün. Ekkor a csillagtérkép a fix csillagok állását este 8 és 10 óra között mutatja. Minthogy azonban a csillagos ég 24 órán belül a saját tengelye — a sarkcsillag — körül egyszer elfordul és pedig balfelé, 15 vagyis az óramutató járásával ellenkező értelemben, azért az (a) ernyőfedelet kétóránként egy-egy mezővel tovább kell forgatni. Ha tehát a csillagos eget este 10 és 12 20 óra között vizsgáljuk, akkor a csillagtérkép következő mezője a következő hónappal kell hogy alulra kerüljön. 6 és 8 óra közötti időben ellenben a csillagtérkép előző hónapi mezejének kell alul állania. 25 Ezen utasítás szerint bármely esti — éjjeli — vagy reggeli órában, amikor csillagok láthatók, a csillagtérkép-ernyő helyesen használható, feltéve, hogy mindig a folyó hónapból és az esti 8 és 10 óra közötti idő-30 bői indulunk ki. Aki a sarkcsillagot már pontosan ismeri, leghelyesebb, ha az ernyőt a kezében és pedig lehetőleg közel a feje fölött tartja, úgy hogy a nyél (d) vége észak felé, 35 az (e) fogantyú pedig dél felé mutasson. Az ernyőfedélnek a megfigyelési időt figyelembe vevő elforgatásával azután a csillagos égen minden további nélkül eligazodhatunk. Minden csillag és csillagkép, 40 amelyek az égen láthatók, az ernyő helyes tartása mellett a csillagtérkép ugyanazon helyén feltalálható. Neveik zseblámpa vagy más fényforrás segélyével kényelmesen leolvashatók. 45 Az 1. és 3. ábrán az ábrázolt csillagok és csillagképek nevei nincsenek beírva, hegy az ábrázolást ne zavarják. A csillagtérkép segélyével a csillag feljövetelét és lenyugvását is demonstrálhat-50 juk. E célból az ernyő alsó részét körülbelül a csillagtérkép egyharmadáig egy hátul szabadon kifeszített függöny mögött tartjuk. Azután az ernyőt lassan balra körül-55 forgatjuk, mikor is látható lesz, amint jobboldalon, keleten, a csillagok feljönnek és baloldalon, nyugaton a déli égbolt csillagai lemennek. A csillagtérkép-ernyő segélyével továbbá a csillagzatok láthatatlanságának tarta- 60 mát .i.s érzékeltethetjük. A láthatatlanság tartama annál nagyobb, minél távolabb állanak a csillagok a sarkcsillagtól. A függönyön ez igen jól kimutatható. Felismerhető lesz, hogy délen, téli estén egészen 65 más csillagos ég látható, mint nyáron. Ez onnan van, hogy földünk nemcsak egyszer lordul meg saját tengelye körül 24 órán belül, hanem 365 nap alatt egyszer a nap körül is egészen körülfordul. Ha földünk 70 ina a napon innen áll, akkor hat hónap múlva a napon túl áll és így a világűr egészen más része van előttünk. Ha az északi égboltot kell vizsgálnunk, akkor az ernyő középső része jön számi- 75 ti'isba, mindig feltételezve, hogy az ernyői helyesen tartjuk, t. i. a nyél hegye a sarkcsillag felé mutasson. Ha a déli égboltot kell megfigyelnünk, akkor a megfigyelőnek meg kell fordulnia, mialatt az ernyőt, 80 mint előbb, a nyele hegyével a sarkcsillagra irányozva kell tartania. A nyél tehát ekkor a megfigyelő vállán fekszik. Mindenekelőtt fontos, hogy a megfigyelő az ernyő és az azon ábrázolt, használt csil- 85 lagtérkép forgatásával mindig tisztában legyen, ami némi figyelem mellett semmi nehézséget nem okoz. A találmány 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alakjánál tetszőleges ellenállóképes 90 anyagból készült kör- vagy tizenkétszögalakú (g) csillagtérképet alkalmazunk, közönséges ernyővel kapcsolatban, amelynek 12 vagy kevesebb vagy több bordája van. A (c) nyél keresztüldugására a középső 95 Íjukkal ellátott (g) csillagtérképnek kisebb az átmérője, a kifeszített (a) ernyőfedélnél és a kerületén bizonyos számú (h) zsineggel van ellátva, amelyek a 3. ábrában látható elrendezésben, a (g) csillagtér- 100 kép kifeszítése céljából a (b) bordák hegyei re erősíthetők. A 3. és 4. ábra szerinti csillagtérkép használati módja megegyező az 1. ás 2. ábra szerinti ernyőével. 105 Eső- vagy napernyő helyett kertiernyőt is felhasználhatunk az 1. és 2. ábrával, valamint 3. és 4. ábrával kapcsolatban leírt csillagtérkép előállítására. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál a no csillagtérkép köralakú vagy tizenkétszögű merev (i) tárcsán van ábrázolva. Ez a merev (i) tárcsa középső lyukkal és a lyukat, szegélyező vezetékkel van ellátva a (k) nyél befogadására, amely, mint az 1. és 2. 115