104604. lajstromszámú szabadalom • Segédeszköz a csillagászatba való bevezetésre

Megjelent 1932. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI jKK[gg| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104604. SZÁM. — 1 X/g. OSZTÁLY. Segédeszköz a csillagászatba való bevezetésre. Grone Heinrich igazgató Ahrerisburg- (in Holst). A bejelentés napja 1930. évi február hó 24-ike. Az avatatlannak a csillagos égen való tájékozódásához mindenekelőtt szükséges, hogy egy meghatározott csillagképet tudjon biztosan megállapítani úgy, hogy ez 5 a csillagkép nyugvó pólusként szolgáljon, amely körül a forgás történik. Az északi égbolton látható „sarkcsillag", illetőleg a déli égbolton látható, „Oktanscsoport" névvel jelölt csillagkép a kiindulópont a 10 csillagos égen való tájékozódásra. Hogy ezt a kiindulópontot biztosan megtalálhassuk, a találmány szerint olyan csillagtérképet alkalmazunk, amely a pólusra merőleges nyéllel áll kapcsolatban. A csillag-15 térkép, mint az égboltozat utánzata, gömbfelületű lehet és e célból előnyösen egy ernyőfedél belső felületére alkalmazandó; de egy sík felületen is elrendezhető, amely a merőlegesen átmenő nyél számára kö-20 zépső lyukkal van ellátva. A rajz a találmányt több kiviteli példában ábrázolja. Az 1. ábra a fent említett ernyőalakú segédeszközt nézetben mutatja. A 25 2. ábrán ezt az eszközt használat közben oldalról nézve látjuk. A 3. ábra sík felületen ábrázolt csillagtérképet mutat, mely egy ernyőfedél alatt van úgy kifeszítve, hogy az ernyőnyél 30 azon közepén, merőlegesen áthatol. A 4. ábra a 3. ábrabeli kivitel oldalnézete, a használati helyzetben. Az 5. ábra oly merev korongon ábrázolt csillagtérkép oldalnézetét mutatja, amelyen 35 középen merőleges helyzetű bot hatol ke/ resztül. Hogy a csillagtérkép az égboltozathoz hasonlóan gömbfelületű legyen, azt az 1. és 2. ábra szerint az (a) ernyő belső felületén állítjuk elő. A tizenkét (b) borda az ernyő- 40 felületet tizenkét mezőre osztja, amelyek az ernyőfedél szélein a csillagtérképnek megfelelő elrendezésben, az év 12 hónapjának nevével vannak ellátva. A (b) bordák az eső- és napernyőknél 45 szokásos módon csuklósan csatlakoznak a (c) ernyőnyélhez és kitámasztó rudak révén állanak a nyélen mozogható hüvellyel kapcsolatban, amelynek becsappanó rugók által biztosított két véghelyzete felel so meg az (a) ernyő kifeszített, ill. összecsukott helyzetének. A csillagtérkép-ernyő alkalmazásának ismertetéséhez tételezzük fel, hogy az északi csillagos égnek Németországból 55 való megfigyeléséről van szó. Németország a 48. és 55. szélességi fokok között fekszik. Minthogy a csillagos ég megfigyeléséhez nyugvó pólus gyanánt a „sarkcsillag" jön tekintetbe, amelyet a kezdőnek a csillag- 60 térkép-ernyő segélyével elsősorban kell egyszer megkeresnie, szükséges, hogy az ernyőt a megfigyelési helynek megfelelően többékevésbbé meredeken tartsa vagy beállítsa. Berlinben pl. a (c) ernyőnyelet 65 52°-os szög alatt kell felállítani úgy, hogy amellett annak (d) csúcsa észak felé, fogantyúja pedig dél felé mutasson. A (c) ernyőnyél ezen szögállásánál a nyél (d) csúcsa a sarkcsillag felé mutat. 70 Ha a kifeszített ernyőt derült, csillagos égnél, a 2. ábrán látható módon vízszintes felületre, asztalra, deszkára vagy közvetlenül a sík földre helyezzük, ekkocr a (d) csúcsával észak felé, (e) fogantyújával pedig 75 dél felé néző ernyő megkívánt szögbeállításához szükséges, hogy a nyél hosszában állítható legyen. Ennek elérésére az (e)