104581. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szénhidrogének katalitos átalakítására és egyszersmind az átalakítási termékek közvetlen betáplálására robbanó motorokba

Megjelent 1933. évi november hó 2-án

. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEÍRÁS 104581. SZÁM. — V(l/2. OSZTÁLY. Berendezés szénhidrogének katalitos átalakítására és egyszersmind az átalakítási termékek közvetlen betáplálására robbanó mótorokba. Société Des Brevets Catalex cég: Genéve. A bejelentés napja 1931. évi február hó 12-ike. Korábbi munkáinkban már ismertettük olyan eljárásokat és berendezéseket, melyeknél szénhidrogének katalitos átalakítását egyesítettük robbanó motoroknak ez 5 átalakítás termékeivel való közvetlen táplálásával. E berendezésekhez olyan karburátor tartozik, mely az égési levegőt két részre osztja. E részek egyike (a primer levegő), 10 a ikarburáló folyadékkal bensően keveredve, katalizátor fűtött falai mentén áramlik és ott átalakul, majd pedig az égési levegő második részével (a szekunder levegővel) keveredve a robbanó keve-15 réfcet alkotja. A primer levegővel kevert égési anyagot emulgátor vezeti be. Az összes levegőmennyiségnek ez a csekély része az egész égési anyagot magával viszi a katalitos 20 átalakítón át, melyben ez a keverékáram vékony szálakra oszlik; e szálak a:z egyik alább ismertetendő készülékben a kipuffogógázokból átveszik azt a kalóriamenynyiséget, mely a mótor minden egyes 25 üzemi állapotának megfelelő átalakulásokhoz szükséges. A nagy mértékben megosztott ködszerű áram a katalitos fém fűtött felületéhez ütközik. Ekkor a következő lényeges folyamatok mennek végbe; 80 a molekuláris szerkezet megbomlása, a leülepedésre hajlamos krakkolási szén oxidációja és az egyszerűsbödött molekulák előoxidációja, részleges hőfejlesztésük folytán. 35 A primer keveréket alkotó, ily módon kapott termékek ezután alkalmas gázkarburátorban (ikeverőben) bensően keverednek a szekunder levegővel. A motor hengereibe tehát homogén keveréket vezetünk, inely állandó gázokból, vízgőzből és 40 az előoxidált égési anyag rendkívül finom cseppecskéiből áll. Ez a keverék sokkal jobb, mint az eddig használatos fizikai karburátorokban létesített heterogén keverékködök, és az égéshez nem igényel 45 több levegőt, mint amennyi ahhoz elméletileg szükséges. Ezáltal nagyobb területű diagrammokat, vagyis nagyobb közepes nyomásokat kapunk, csekély fajlagos fogyasztás mellett. Ezenkívül elkerül- 50 jük azokat a hátrányokat, melyek az eddigi fizikai karburálás tökéletlenségeinek folyományai. A gyakorlatban ezek a hátrányok a következők: egyenlőtlen munkamegosztás a hengerek között, ártalmas 55 mechanikai hatások, pl. robbanás, túlságos égési anyagfogyasztás, erőveszteség, a hengerek beszennyeződése és a kenőolaj felhígulása. Berl, Callendar, Aufháuser és más szer- 60 zők vizsgálataiból, melyeket a motorokban végbemenő égési folyamatokkal kapcsolatosan végeztek, kitűnt, hogy az égési keverékek, melyek levegőből és az égési anyag gőzeiből vagy cseppecskéiből áll- 65 nak, nem alakulnak át közvetlenül széngázzá és vízgőzzé (melyek az elégés végtermékei), hanem termolizisek ós fokozatos oxidációk folytán előbb egy sorozat közbenső vegyi termékké alakulnak át, 70 így pl. telítetlen szénhidrogénekké, aldehidekké, ketonokká, szerves savakká és végül hidrogénné és szónoxiddá. Ezeknek az átalakulásoknak némelyike endotermikus, tehát energiát fogyaszt (re- 75 kuperál). Másrészt az előoxidáció termékei megkönnyítik a keverék lángralobbanását, mert a lökettérfogat keverékmeny-