104578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, amellyel sodronyokat vagy fonadékká, illetve sodronyfonadékká egyesített sodronyokat, sajtoló- vagy formázókészülékek mellőzésével, megkeményedő anyagokból álló bevonattal látunk el, a vakolatot hordozó, megkövesített alakzatok előállítása céljából

'•V í Megjelent 1933. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104578. SZÁM. — VITE/a. OSZTÁLY. Eljárás, amellyel sodronyokat vagy fonadékká, illetve sodronyfonadékká egyesített sodronyokat, sajtoló- vagy formázókészülékek mellőzésével, megkeményedő anyagok­ból álló bevonattal látunk el, a vakolatot hordozó, megkövesített alakzatok elő­állítása céljából. Id. Schröder Károly gyáros Yiersen. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 18-ika. Az építőipar vakolási technikájában ismert Rabitz-fonadék (cinkezett sodrony­fonadék, 1 mm vastag sodronyból és 10X10 mm legkisebb lyukbőséggel), amint 5 azt minden valokómunkás tudja, vakoló­habarccsal azért dolgozható fel nehezen födém- és falfelületekké, merít a nedves vakolathabarcs nagyon rosszul tapad a sodronyokon, tehát a vékony sodronyokon 10 alig tart. A Rabitz-fonadék feldolgozása, amely fonadék a tartók, illetve a vas­támaszpontok alatt szabadon van ki­feszítve és amelyre a vakolathabarcsot visszük fel, csak nagy fáradtsággal végez-15 .hető és kiválóan ügyes szakmunkást igé­nyel, mely körülmény a rabitzmunkálato­kat nagyon megdrágítja. A találmány célja e hátrányok meg­szüntetése, amennyiben a vékony drótot, illetve drótfonadékot kőszerű bevonattal tesszük alkalmassá arra, hogy a vakolat­habarcsot jobban fogvatarttsa. Ismeretesek már a drótból készült va­kolathordozók a rájuk öntött vakolatalak -25 zatokkal. Az ily eljárásoknál mindig arról van szó, hogy a drótokat vagy drét­fonadékokat, megfelelő kétrészű esap­panóformák révén, az anyag öntése útján, alakzatokkal látjuk el. Az eljárás termé-30 szetében rejlik, hogy az ilynemű vakolat­hordozóknak mindig csak kisebb terje­delmű, egyes darabjai állíthatók elő. Az olcsó tömeggyártás, amely sok ezer négy­zetméterfelület előállítását célozza, ily 35 módon nem foganatosítható. Ennek bizo­nyítékául szolgálhat az is, hogy az épí­tési piacon a kereskedelmi forgalomban sehol sincsenek ily módon előállított va­kolathordozók. A kereskedelmi forgalomban eddig egye- 40 dül álló A^akolathordozó, amely (kb. 5 m2 -es) tekercsalakú drótfonatból áll és rá­formált agyagtestekkel1 van ellátva, az úgynevezett dróttégíafonadék, vagyis oly drótfonadék, amelynek drótkeresztezési 45 pontjain agyagalakzatok vannak, amelye­ket formázóhengerekei sajtolunk rá és azután kiégetünk. Ezzel szemben a találmány tárgya oly eljárás, amelynek segélyével egyes dróto- 50 kat vagy végnélküli drótszövettó (fona­dékká) egyesített drótokat megkeményedő anyagból álló bevonattal látunk el. A ta­lálmány a megmerevedő, folyékony anyag azon természetes tulajdonságán alapul, 55 amely szerint ez az anyag önműködően és egyenletesen tapad az alkalmasan ki­készített drótokhoz, ha e drótokat (egye­dül vagy drótfonadék alakjában) folyto­nos mozgás közepette, kényszermozgásúan 60 vezetjük át a sűrűn folyékony, megmere­vedő anyagokon. Az 1. ábra a sima felületű drótokból álló háló. A 2., 3. és 4. ábra a vakolathordozásra elő- 65 készített háló három különböző fázisa. Ismeretes, hogy a sűrű, nehéz, folyé­kony habarcsok a csupasz, nem kikészí­tett, vékony drótokhoz csak nehezen és teljesen egyenlőtlenül tapadnak. Ha azon- 70 ban az (a) drótok sírna felületét, a talál­mány szerint, könnyebben tapadó ós ra-

Next

/
Thumbnails
Contents