104578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, amellyel sodronyokat vagy fonadékká, illetve sodronyfonadékká egyesített sodronyokat, sajtoló- vagy formázókészülékek mellőzésével, megkeményedő anyagokból álló bevonattal látunk el, a vakolatot hordozó, megkövesített alakzatok előállítása céljából
'•V í Megjelent 1933. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104578. SZÁM. — VITE/a. OSZTÁLY. Eljárás, amellyel sodronyokat vagy fonadékká, illetve sodronyfonadékká egyesített sodronyokat, sajtoló- vagy formázókészülékek mellőzésével, megkeményedő anyagokból álló bevonattal látunk el, a vakolatot hordozó, megkövesített alakzatok előállítása céljából. Id. Schröder Károly gyáros Yiersen. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 18-ika. Az építőipar vakolási technikájában ismert Rabitz-fonadék (cinkezett sodronyfonadék, 1 mm vastag sodronyból és 10X10 mm legkisebb lyukbőséggel), amint 5 azt minden valokómunkás tudja, vakolóhabarccsal azért dolgozható fel nehezen födém- és falfelületekké, merít a nedves vakolathabarcs nagyon rosszul tapad a sodronyokon, tehát a vékony sodronyokon 10 alig tart. A Rabitz-fonadék feldolgozása, amely fonadék a tartók, illetve a vastámaszpontok alatt szabadon van kifeszítve és amelyre a vakolathabarcsot visszük fel, csak nagy fáradtsággal végez-15 .hető és kiválóan ügyes szakmunkást igényel, mely körülmény a rabitzmunkálatokat nagyon megdrágítja. A találmány célja e hátrányok megszüntetése, amennyiben a vékony drótot, illetve drótfonadékot kőszerű bevonattal tesszük alkalmassá arra, hogy a vakolathabarcsot jobban fogvatarttsa. Ismeretesek már a drótból készült vakolathordozók a rájuk öntött vakolatalak -25 zatokkal. Az ily eljárásoknál mindig arról van szó, hogy a drótokat vagy drétfonadékokat, megfelelő kétrészű esappanóformák révén, az anyag öntése útján, alakzatokkal látjuk el. Az eljárás termé-30 szetében rejlik, hogy az ilynemű vakolathordozóknak mindig csak kisebb terjedelmű, egyes darabjai állíthatók elő. Az olcsó tömeggyártás, amely sok ezer négyzetméterfelület előállítását célozza, ily 35 módon nem foganatosítható. Ennek bizonyítékául szolgálhat az is, hogy az építési piacon a kereskedelmi forgalomban sehol sincsenek ily módon előállított vakolathordozók. A kereskedelmi forgalomban eddig egye- 40 dül álló A^akolathordozó, amely (kb. 5 m2 -es) tekercsalakú drótfonatból áll és ráformált agyagtestekkel1 van ellátva, az úgynevezett dróttégíafonadék, vagyis oly drótfonadék, amelynek drótkeresztezési 45 pontjain agyagalakzatok vannak, amelyeket formázóhengerekei sajtolunk rá és azután kiégetünk. Ezzel szemben a találmány tárgya oly eljárás, amelynek segélyével egyes dróto- 50 kat vagy végnélküli drótszövettó (fonadékká) egyesített drótokat megkeményedő anyagból álló bevonattal látunk el. A találmány a megmerevedő, folyékony anyag azon természetes tulajdonságán alapul, 55 amely szerint ez az anyag önműködően és egyenletesen tapad az alkalmasan kikészített drótokhoz, ha e drótokat (egyedül vagy drótfonadék alakjában) folytonos mozgás közepette, kényszermozgásúan 60 vezetjük át a sűrűn folyékony, megmerevedő anyagokon. Az 1. ábra a sima felületű drótokból álló háló. A 2., 3. és 4. ábra a vakolathordozásra elő- 65 készített háló három különböző fázisa. Ismeretes, hogy a sűrű, nehéz, folyékony habarcsok a csupasz, nem kikészített, vékony drótokhoz csak nehezen és teljesen egyenlőtlenül tapadnak. Ha azon- 70 ban az (a) drótok sírna felületét, a találmány szerint, könnyebben tapadó ós ra-