104568. lajstromszámú szabadalom • Elmozdulások és lökések hatása alatt önműködöen felhúzódó óra

Megjelent 1932. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^ffl® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104568. SZÁM. — VII/c. OSZTÁLY. Elmozdulások és lökések hatása alatt önműködően felhúzódó óra. Etablissements Léon Hatot (S. Ame) cég1

Páris. A bejelentés napja 1931. évi január hó 16-ika. Franciaországi elsőbbsége 1930. évi február hó 21-ike. Korábbi javaslataink szerint oly különböző szerkezeteket létesítettünk, melyek nagy mozgékonyságot tesznek lehetővé ama tömegek számára, melyeknek 5 súlya és mozgási energiája az óra önműködő felhúzását biztosítja, ahol is e tömegek gömbök vagy bármely más, forgatható testek alakjában készíthetők, melyek golyók, hengerek vagy görgők ré-10 vén vezetődnek. A találmány e szerkezeteknek különösen oly különböző megoldási alakjaira vonatkozik, melyek négyszögalakú karkötő órákhoz alkalmasak, melyeknél a szélességnek ós vastagságnak 15 lehető legnagyobb mérvű csökkentésére törekszünk, ahol is továbbá, csekély változtatásokkal, a szokásos méretű óraszerkezeteket használhatjuk fel. A találmány továbbá automobilórákhoz 20 alkalmas szerkezetekre is vonatkozik, mely óráknál több hely áll rendelkezésre. A csatolt rajzok a találmány több megoldási példáját tüntetik fel. Az 25 1. ábra négyszögalakú karkötőórát mutat, a számlap oldaláról nézve. A 2., 3., 4. és 5. ábrák ugyanezen órát különböző helyzetekben, egyes részletek metszeteivel szemléltetik, melyekhői a 30 mozgó tömeg elhelyezése látható, mely tömeg négyszögalakú vékony testből áll, mely az óra számlapjával párhuzamos, egyenesvonalú mozgást végez. A 6. és 6 bis ábrákon a tömeg mozgását az 35 óraszerkezet hajtórugójára átvivő szerkezet látható. A 7. ábra köralakú órákhoz alkalmas szerkezet nézete, melynél a tömeg az óraszerkezetet körülvevő köralakú gördülő pá-40 lyában mozgatható. A 8. ábra a 7. ábra szerinti szerkezet változatának nézete. A 9. ábra oly óra vázlata, melynek tokja négyszögalakú, a tok közepén ágyazott óraszerkezet azonban köralakú, ahol is a 45 hajtótömegek a külső négyszögalakú tok és az óraszerkezet közötti terekben mozognak. A 10. és 11. ábrák a 9. ábra szerinti hajtótömegek szélső helyzeteinek vázlatai. A 50 12. és 13. ábrán oly szerkezet látható, melynél a hajtótömeg a belső szerkezetet körülveszi és egyenesvonalú mozgással tolódik el. A 15 .és 16. ábra az előbbi megoldási alak 55 változatát tünteti fel. A 12 bis, 14. ós 15 bis ábrák a két utóbbi megoldási alaknál alkalmazott mozgó tömegnek kölcsönözhető általános alakzatok távlati nézetei. A 60 17. ábra a mozgó tömegnek golyók segélyével létesített, igen csekély súrlódású vezetőszerkezetét, valamint a hajtótömegek mozgását az óra hajtórugójára átvivő szerkezetet mutatja. A 65 18. ábra a 17. ábra szerinti szerkezet módosított megoldási alakjának részleges metszete. A 19., 20. és 19 bis ábrákon a hajtótömeg módosított alakja látható. A 70 21., 21 bis, 21 ter és 22. ábrák a hajtótömegnek oly további megoldási alakját szemléltetik, melynél a mozgótömeg a derékszögű négyszögalakú óraszerkezetet két keskenyebb oldalán és hátsó oldalán kö- 75 rülvevő, aránylag vékonyfalú köpenyből áll. A 23. és 24. ábra a hajtótömeg vezetékének csúszórudakból álló megoldási alakját mutatja. A S0