104553. lajstromszámú szabadalom • Elektromos rezgésekkel működő hangszer
Megjelent 1932. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI J§g|Si| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104553. SZÁM. — "VTI/j. OSZTÁLY. Elektromos rezgésekkel működő hangszer. Nemes Tihamér oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi december hó 19-ike. Az ismert, ú. n. éterhangszerek (Theremin stb.), legnagyobbrészt kondenzátoroknak a zene előadása alatt történő beállításával szabják meg a hangok magasságát 5 s ebből természetszerűleg az a hiba származik, hogy egymástól távolabb eső hangok megszólaltatásánál a közbenesők is mind sorban (glissando) megszólalnak. Ezt csak külön kapcsolóberendezéssel tud-10 ták eddig elkerülni. Azonkívül e hangszerek legnagyobbrészt egyszólamúak, több hang egyszerre megszólaltatása csak ugyanannyi készülék ós ugyanannyi játékossal lehetséges. A rajtuk való játszás 15 igen fárasztó. Thereminnél a vízszintesen támasz nélkül kinyújtott karok igen hamar elfáradnak. Kondenzátorhangolási készülékeknél a nagy tömegű forgókondenzátorok mozgatása meg nemcsak fárasztó, 20 hanem lassú is. A találmány célja oly elrendezés, melyen az egyes zenei hangok egymástól függetlenül éppoly könnyedén megszólaltathatók, mint pl. a hegedűn és amelynek 25 változatain akár tíz hang is megszólaltatható egyszerre, mint pl. a zongorán. Mint lótni fogjuk, e hangszeren való játszáshoz sokkal kevesebb energia kell, mint bármely használatos zenekari hangszeren 30 való játszáshoz. A találmánynál katódlámpákkal ismert módon Thomson-körökkel rezgéseket keltünk és ezekkel hangszóró alkalmazásával hangokat állítunk elő. A találmány lényege 35 ni ár most abban a kapcsolásban van, amellyel az előre beállított (behangolt) rezgőköröket tetszőleges egymásutánban és kombinációban működésbe hozzuk. Az előre behangolt rezgőkörök egy-egy fémvezeték közvetítésével álló fémes le- 40 mezekbe (helytálló hangmagassági kontaktusok) vannak vezetve, az áramot záró másik fémvezetéket (vezérkontaktust) pedig ujjunkkal nyomjuk a lemezek bármelyikéhez. Ha az utóbbi fémvezetéket (ve- 45 zérkontaktus) gyűszű vagy hasonló alakban ujjunkra erősítjük, akkor a helytálló hangmagassági kontaktusok egyszerű könnyű érintése elég, hogy a kívánt hangot azonnal megszólaltassuk. Több vezér- 50 kontaktussal több hangot gerjeszthetünk egyszerre, így pl. 10 ilyen ujjra szerelt kontaktussal a zongorabillentyűméretű, de helytálló hangmagassági kontaktusokon épp úgy játszhatunk, mint a zongorán 55 vagy orgonán, még pedig az elképzelhető legkisebb fáradsággal. Ez a játéktechnika újfajta kibővülését vonja maga után. Kromatikus és diatonikus skálázás pl. ujjunkn.ak egyszerű, könnyed végighúzásával, 60 minden előzetes gyakorlás nélkül végezhető stb. Ha a hangmagassági kontaktusokat hengeralakú szigetelőre erősítjük, akkor fuvolaalakú elrendezést nyerünk és a hangszeren akkor a fúvóhangszerek 65 technikájával játszhatunk, természetesen fúvás nélkül. Ha a lemezeket síklapon úgy csoportosítjuk, hogy azok hármas és egyéb hangzatokat képezzenek, akkor a vezérkontaktussal ellátott ujj egyszerű 70 végighúzásával kész arpeggiókat kapunk, amelyekkel pl. énekszólamot kísérhetünk. A hangszer transzponálási módjait és hangszerelési segédeszköznek való felhasználásait alább részletezzük. Ha a gyűszű 75 helyett olyan rugalmas fémburkolatú húrt használunk, melyet a helytálló hangmagassági kontaktusok fölé kifeszítve hé-