104529. lajstromszámú szabadalom • Prizmagyűrűs reflektor
Megjelent 1933. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104529. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Prizmagytírűs reflektor. Gral Prisma Gesellschaft m. b. H. Wien. A bejelentés napja 1931. évi április hó 29-ike. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi február hó 19-ike. A találmány üvegből, vagy általában átlátszó, illetőleg áttetsző anyagból való, gyűrűalakú forgási test formájában készült prizmagyűrűre vonatkozik, melynek 5 a fényforrást befogadó fúrata hengeres, a megvilágítandó felület felé fordított gyűrűfelülete a tengelyre merőleges síkban fekszik és melynek a megvilágítandó felülettől elfordított felülete kúpfelület. 10 Kitűnt, hogy az utóbbi kúpos felület annyiban teszi egyenlőtlenné a megvilágítást, amennyiben, a fényudvarban, a fényudvar fényességének rovására világosabb, fénylő gyűrű jelentkezik, amely 15 zavarólag ha>t. Ezt a hátrányt a találmány értelmében q.zzal küszöböljük ki, hogy a megvilágított felülettől elfordított gyűrűfelület alkotójaként nem egyenest, hanem lapos, 20 polygonális vonalat választunk. Alkalmazhatunk e eélra folytonos görbe vonalat is. A lényegileg háromoldalú prizmakeresztmetszet harmadik oldala tehát megközelítő pontossággal gyengén kon-25 káv vagy konvex. Azonban a találmány szerint nagyobb, foltmentes fény udvarokat is kaphatunk azáltal, hogy az izzószálból képezett tekercs síkjában fekvő prizmagyűrű alatt vagy felett még egy 30 vagy több gyűrűt alkalmazunk, melyeknek a fényforrás felé fordított felülete oly helyzetű, hogy arra a prizma fénysugárnyalábjának középső fénysugara merőlegesen esik és amelyeknek a sugarakat a 35 fényudvarba vető felülete a fényforrásból megvilágított felületre lehetőleg merőlegesen áll. Ezzel elérjük, hogy a nagyobb átmérőjű prizmagyűrű legbelső sugara a kisebb prizmagyűrűt már nem éri és így 40 a sugárveszteséget kikerültük. A rajz a találmány szerinti szerkezet példaképpeni megoldását mutatja. Az izzószál síkjában van az (1) prizmagyűrű. A fényforrás a gyűrű (2) felületét világítja meg, mely a fényforrás tenge 45 Ivével párhuzamos, a prizmagyűrűnek a Eugarakat kibocsájtó felülete pedig a fényforrás tengelyére merőleges. A (3) prizmagyűrű az előbbi fölött fekszik, az zal koaxiális és nagyobb átmérőjű. A (4) 50 prizmagyűr íí az (1) prizmagyűrű alatt fekszik, azzal koaxiális ós annál kisebb átmérőjű. Mind a felső (3), mind az alsó (4) prizmának azok az oldalai, melyeken la fény beesik 1 és amelyeken át a fény 55 la prizmából távozik, a fényforrás tengelyével szöget zárnak be, miáltal minden fényveszteséget, 'elkerülünk, nevezetesen elkerüljük azokat a veszteségeket, amelyek az ismert szerkezeteknél, (pl. 60 prizmás harangoknál) a prizmagyűrűk kölcsönös elfedéséből keletkeztek. Hogy az egyszerű vagy többszörös reflektorból kilépő fényt megfessük, szűrjük vagy a reflektort bizonyos sugarak 65 számára áteresztővé tegyük, a találmány érteiméiben a reflektor üvegtestét vegyi hozagokkal megfestjük vagy átlátszatlanná, zavarossá tesszük. Hogy a reflektor reflektáló konkáv 70 köpenyfelületeinek szélei visszavessék a fényt, ezt a felületet ezüstözhetjük. Hasonlóképpen a prizmagyűrű bizonyos felületeit festékkel vagy más borítással, pl. szines üvegbevonattal lefedhetjük vagy 75 a reflektort quarzüvegből is készíthetjük, mely tudvalevően ibolyántúli sugarakat is átbocsát, úgy hogy az ily reflektor fénye a napfényhez hasonló. Hasonló fehér fényt úgy is kaphatunk, ha az üveget 80
