104472. lajstromszámú szabadalom • Virágcserép

Megjelent 1932. évi október hó 15-én. MAGYAJK KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104472. SZÁM. X/g. OSZTÁLY. Virágcserép. Sátrán Ferenc Máv. főfelügyelő, műhelyfőnök Miskolc. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 30-ika. A gyakorlatba,!) eddigelé használatos,, fel felé bővülő, csoukakúp alakú virágcserepek nem felelnek meig a gyokérkéipződés természetének, mert a gyökerek ép-5 pein lefelé mind számosabban vannak és ezért az említett alakú virágosierépibein a gyökér és így a virág seim fejlődhetik kellőképpen. Azonfelül az ismeretes virágesenepeikbein levő viirá.gck öntözéseikor 10 a víz a legfelső talajréteget súlyáA'al tömöríti, légáthatlanná teszi és megakadályozza a levegőben lévő és a humusz; nitrifikáló baktériumoknak a földbe való jutását. Végül a felülről való öinitözéssell 15 a talaj tápsóit a nagy sebességgel felülről lefelé haladó víz kioldja éis mind mélyebbre viszi oly mélységbe, amelyeit a növény esetleg már nem is érhet eil. A növény tehát kényszerítve van arra, hogy 20 xníély gyökereket eresszen. A felülről való öntözés az említett oknál fogva ,a földet a hajszálgyökerek tájékán tápsókban szegénnyé teszi. A fentiekben felsorolt gyakorlati ta-25 pasztaJatok és az ezeken alapuló biológiai elgondolások értelmében a találmány oly virágcserépre vonatkozik, amely alulról való öntözésre alkalmas és az említett hátrányoktól mentes, amennyiben a íer-30 miélsizieitesi és egészséges gyökárképződésit lehetővé teszi. A virágcserép lényege ugyanis abban van, hogy alul is teljesen nyitott és karesiztmetszet e lefelé növekedik, hogy to-35 váibbá víz vagy tápsó-oldat felvételére való edényben vagy tányérban, foglal helyeit. A meillékellt rajzon a tailálimánybeli, aluilöntözésű virágcserép póldlakéippieni (kiváltéi! alakja fele részben oldalnézetben, 40 fele részben pediig függőleges hosszimetszeitifcien van feltüntetve. A bemutatott foganatosítása példa szerint a tulajdonképpeni virágcserép az ailul-felül nyilit, lefelé bővülő (a) csoinkia- 45 kúp, amely úgy a külső, mint belső oldalán vízhatlan mázzal bevont (b) vízitányérhain vagy edényben foglal helyet, A (ib) tányérba öntött víz egyrészt az, edényfenélk és a kúpos (a) cserép alsó pe- 50 rieirme közötti résen, másrészt a cisierépflalban létesített (c) lyukakon keresztül a talaj haijsizálcsövesséige révén jut el a növény hiajisizálgyökereihez. A tlápisók a felszívódásukat lehetővé tevő oldatba, jut- 55 inak, de a hajszáigyökereik tájékán nincs föilösleigeis mennyiségű víz, ós így niefm lehetséges az, hoigy a tápsók Ikiio'ldódjanak, kilugozódjianak. Az alulról felfelé ható nyomás meggátolja, hogy a tápsók oldata 60 mélyebbre kecüljiön és így a talaj a vízzel való oldás által tápsókban neim lesiz saeigjényebb. A növénygyöfceireik idővel kiélik a taila-j tápsótiartalmáít, de ez könnyen póítolhiaJtó azáltal, hogy az öntözésre sízámit 65 vízibien tápsót oldunk fel.. A (b) vízitálca a kúpos (a) cserép magasságának célszerűen mintegy egyharmada magasságú és így a víz nem jut. fel oly magasságra, ahol már nincsieinieík is 70 ha jszál g yci ik erek, ahol teiháit a vízniek jelenléte mintegy felesleges is. Hyien nyiomómaigassáig alkalmiaizáisáival a magasabban fekvő talajrétegeikben csak annyi víz v'an jelen, amennyi szükséges ahhoz, 75 hogy a talaj a nitrifikálódáshoz megkívánt nyirtkosiságot megkapja. Világos, hogy a növény gyöfcetréneik és