104464. lajstromszámú szabadalom • Szétnyitható asztal

Megjelent 1933. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 104464. SZÁM. — VIH/c. OSZTÁLY. Szétnyitható asztal. Hollósy György műasztalos Újpest. A bejelentés napja 1930. évi november hó 6-ika. A találmány asztal, mely összecsukva kis helyet foglal el és amelyet úgy lehet szétnyitni, hogy az összecsukott helyzethez képest asztalfelülete megháromszoroz-5 ható. A találmány a csatolt rajzon példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra az asztal elölnézete összecsukott 10 helyzetben, a 2. ábra az asztal oldalnézete összecsukott helyzetben, a 3. ábra az asztal elölnézete szétnyitott helyzetben, a 15 4. ábra pedig az asztal felülnézete szétnyitott helyzetben. Az asztallap három darab (a, b, c) táblából áll, melyek (f, g) csuklóspántokkal vannak egymáshoz erősítve, úgyhogy e 20 pántok körül egymásra hajthatók (1. és 2. ábra), vagy pedig közös síkba, egymás mellé kiteríthetők (3. ábra). Az egymásrahajtott (a, b, c) táblák négy darab (h) lábon nyugosznak. Az (a) tábla alatt, veze-25 tékben kihúzható (i) keret helyezkedik el, melynél a mellső és hátsó keretlécek belső oldalába horonyvezeték van vágva. Az (a) tábla alsó oldalából (j) ütközőléc nyúlik lefelé, mely az (i) keret oldalsó keret-30 lécének útjában fekszik és az (i) keretnek az (a) tábla alól való teljes kihúzását van hivatva megakadályozni. Az (i) keret belsejébe, a keret vezetőhornyában csúsztatható (k) keret van helyezve. Ennek a ke-35 retnek mellső és hátsó keretlécén, a belső oldalon, ugyancsak horonyvezeték van vágva, oldalsó (kl) keretlécéből pedig (4. ábra) a rajzon nem látható ütközőléc nyúlik lefelé, mely az asztal kihúzásakor az (i) keret (il) oldallécébe ütközik. A 40 (kl) keretléc felső oldala (k2) kivágással van ellátva, mely lehetővé teszi azt, hogy a (k) keret az asztallap alá tolható anélkül, hogy a (kl) keretléc a (j) ütközőlécbe ütközne. A (k) keret belsejébe, (m) keret 45 van helyezve, mely a (k) keret vezetékében csúsztatható. Ebből a keretből (n) csapok nyúlnak ki, melyek az asztal szétnyitásakor a (k3) keretlécbe ütköznek. Az oldalsó (ml) keretléc az (o) lábakon nyűg- 50 szik, melyeket esetleg külön kapcsok is erősíthetnek a kerethez, felső oldalához pedig a (p) tartóléc van csuklós pántok segélyével erősítve, úgyhogy a (p) léc ráforgatható az (ml) keretlécre, vagy pedig 55 azzal egy síkba hajtható. Ha az 1., 2. ábrák szerint összecsukott asztalt szét akarjuk nyitni, az (i, k, m) kereteket az (a) tábla alól kihúzzuk és szétnyitjuk, majd a (p) tartólécet ráíor- 60 gátjuk az (m) keretlécre, végül pedig a (b, c) táblákat az (f, g) pántok körül kihajtuk és ráfektetjük a széthúzott keretekre (3. és 4. ábra). Ekkor háromszor olyan nagy asztalfelület keletkezik, mint 65 összecsukott helyzetben. Ha kisebb asztalt akarunk előállítani, akkor a kereteket csak úgy húzzuk szét, hogy két táblát lehessen rájuk fektetni és ekkor az egymásra hajtott (b, c) tábla, valamint az (a) 70 tábla alkotja az asztallapot. Az (a) tábla alatt, a (h) lábak felső végét összekötő oldaldeszkákh oz még külön (t) vezetékek vannak erősítve, melyekbe kihúzható (r, s) zsámolyok vannak 75 becsúsztatva.