104455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erőgáz termelésére fokozott nyomáson végzett oxigénes elgázosítással

— 3 — ból kikerülő szénsavval vagy vízgőzzel, vagy hasonló módon az elgázosíitóitér nyo­mására hozzuk. E nyomás elértekor a kamra és az elgázosítótér közti zsilip nyi-5 tásával a tüzelőt az elgázosítótérbe bo­csátjuk, mire a zsilipet újra zárjuk, úgy hogy a kamrába, újabb adagot tölthetünk. Ha a tüzelő sok vizet tartalmaz, a zsilip­kamrát úgy képezhetjük ki, hogy benna LO száríthassuk a tüzelőanyagot, pl. a nagy­feszültségű gőz közvetlen bevezetés' ' "'1 dolgozó isimért eljárás szerint. A tüzelő­anyag táplálásához hasonlóan történik a salak kizsilipezése, amit azonban öblítés-15 sel is végezhetünk. Magát a generátort szokott módon, falazott hengeres aknával s esetleg önműködő hanmeltávolítószer­kezettel láthatjuk el; a generátor az aránylag miagas nyomás dacára aránylag 20 nagy átmérőjű lehet, mert az aránylag alacsony elgázosítási hőmérsék folytán a. generátor köpenyében fellépő feszültségek a gyakorlatilag ellensúlyozható határok között 'vannak. 25 Ha különleges esetekben igen magas nyomásokat kell alkalmazni, akkor a pél­daképen említett folytonos elgázosítás he­lyett ajánlatos adagonként elgézosítani. Ennek megfelelően a reakció befejeztével 30 az elgázosító tér túlnyomását megszüntet­jük, a maradékot eltávolítjuk és friss tü­zelőadagot töltünk be. Ilyen munkame­netnél nincs szükség a zsilipekre. Az a nyomás, amelyen az elgázosítást 35 végezzük, természetesen eltérhet a táv­vezeték nyomásától. így pl. némely eset­ben ajánlatos lehet még nagyobb nyomás­nál dolgozni, ha ugyanis ezáltal közvetle­nül olyan erőgázt kapunk, mely már a $0 szénsav kimosása után megfelelő össze­tételű és fűtőértékű. Ilyenkor a fölös nyo­másenergiát célszerűen az eljárásban használt segédgépek hajtására hasznosít­juk. De viszont lehet a gáztermelő térben 15 a nyomás alacsonyabb is, mint amennyi a távvezetéshez szükséges; ezen esetben a gáz nyomását közvetlenül a termelés után vagy az egyes tisztítási és neimesítési mű­veletek között fokozatosan növelhetjük a kívánt végső értékre. 50 Szabadalmi igények: 1. Eljárás erőgáz termelésére bitumenes tüzelőanyagok vagy gáztalanítási ma­radékok elgázosításával, melyet az jel­lemez, hogy az elgázosítást 2 atm.-át 55 meghaladó, célszerűen 10—100 atm. nyomáson olyan elgázosító közeggel vé­gezzük, mely oxigénből vagy oxigén­dús levegőből és bőséges mennyiségű, legalább 50% vízgőzből áll. 60 2. Az 1. alatti eljárás változata, melyet az jellemez, hogy a termelt gázt nyomásá­nak hasznosítása mellett közvetlenül nemesítjük, pl., a szénsav és a konden­zálható szénhidrogének kimosása, ka- 65 talitos átalakító reakciók stb. segélyé­vel. 3. Az 1. és 2. alatti eljárás változata, me­lyet, iaz, jellemez, hogy az elgázosító kö -zegben annyi vízgőz van, amennyinek 70 jelenléte folytán az elgázosítási reakció már 600—900°-nál megy végbe és az el­gázosított szénnek nagyobb része ala­kul át szénsavvá, mint szénoxiddá. 4. Az 1—3. alatti eljárás változata, melyet 75 az jellemez, hogy a nyomás alatt ter­melt gáznak a további feldolgozási fo­kozatok foganatosítása előtt vagy után végzett expandáltatását erőtermelésrö használjuk fel. 80 5. Az 1—4. alatti eljárás változata, me­lyet az jellemez, hogy a tüzelőanyag­hoz katalitos adalékokat keverünk. 6. Berendezés az 1—5. alatti eljárás foga­natosítására, amelyet egy függélyes el- 85 gázosító <akna és a tüzelőanyag betáp­lálására, továbbá a hamu eltávolítá­sára való kettős zárral ellátott zsilip­kamrák s ezekbe nyíló gáz-, vízgőz­sitb. vezetékek jellemeznek. 90 7. Berendezés az 1—6. alatti eljárás foga­natosítására, jellemezve az elgázoísító­•akna alatt elrendezett vízmedencével, melyből a hamu vízzel együtt idősza­kosan távolítható el. 95 1',-illas nyomda. Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents