104443. lajstromszámú szabadalom • Célberendezés céltávcsővel, valamint irányzékbevágással és célgömbbel ellátott lőfegyvereken

Megjelent 1933. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104443. SZÁM. — XTX/c. OSZTÁLY. Célberendezés céltávcsővel, valamint irányzékbevágással és célgömbbel ellátott lőfegyvereken. Grüiidig" Károly mérnök Drezda. A bejelentés napja 1931. évi március hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi március hó 28-ika. Ismerünk már célberendezést céltávcsővel és irányzék-bevágással, valamint célgömbbel ellátott lőfegyvereken, amelynél a céltávcső a cső fölött oly módon van el-5 rendezve, hogy a cél a távcső alatt, az irányzék-bevágáson és célgömbön keresztül beirányozható. Ennél a berendezésnél azonban fennáll az a hátrány, hogy az irányzék-bevágáson és célgömbön át tör-10 ténő lövésnél — eltekintve a különböző célvonalaktól —, a lövész látókörét a föléje helyezett céltávcső hátrányosan befolyásolja. Ismerünk továbbá célberendezést moz-15 gatható távcsővel és irányzék-bevágással, valamint célgömbbel ellátott lőfegyvereken, amelynél a céltávcső oldalt kilengethető úgy, hogy a látókör az irányzék-bevágással és célgömbbel történendő célzás-20 hoz szabaddá tétetik. Ennek a berendezésnek £IZ cl hátránya, hogy a mindenesetre bizonyos súlyt képviselő céltávcsőnek oldalt való beágyazásával a fegyvernek oldalra való húzása következhetik be és 25 hogy a látókör a lövész szemében is másfajta elhelyezést kap, mint a távcsövön át történő lövésnél. Mindezeket a hátrányokat kiküszöböli a találmány szerinti kivitel, amikor is az 30 irányzék-bevágás a távcső fölött van elrendezve és a távcső-lövészetnél a célgömbnek a távcső célvonalából kiinduló mozgása van lehetővé téve. Ekkor a lövésnél a célgömb már nem zavarja a lövészt 35 és az irányzék-bevágáson és célgömbön át történő lövésnél a célvonalnak magasabbra való helyezése által a lövész szabad látóköre még a függélyes csősíkhoz való szimetrikus helyzetében sincs zavarnak kitévö. Mindenesetre az ilyen beren- 40 dezésnél még fennáll az a hátrány, hogy a lövésznek egyszerre két célirányban kell dolgoznia és így szemét a lőfegyverhez különböző vonatkozásba kell hoznia. A találmány szerint ezért a mozgatható 45 céltávcső alkalmazása esetén a célgömb kényszermozgással van a távcsővel összekötve úgy, hogy a célnak a távcső útján történt beirányozása után a lövész kizárólag egy kézifogantyú megmozgatása ré- 50 vén, a távcső fölötti mozgó irányzék-bevágást a távcső célirányába hozza és a célgömböt ebben a célirányban magasan tartva mozgatja. Ennél a mozgatásnál az irányzék-bevágás és a célgömb ellentétes 55 irányokban haladnak a közös célirány felé. A lövész tehát szemének a fegyverhez való helyzetét mindkét fajtájú célzásnál változatlanul tarthatja meg. A rajz a találmány szerinti kiviteli pél- 60 dát szemlélteti. A lövésznek jobboldalt jelzett szeme az A—A célvonalban a lőfegyver kihúzott állapotában az annak (11) vezetője fölött megerősített (13) távcső irányában néz a célra. A távcsőnek a 65 cél felé fordított vége fölött a (14) irányzék-bevágás van elrendezve, amely ennél a célzási-módnál kihasználatlan marad. A (15) tengely körül mozgatható (16) célgömb ennél a célzási-módnál egy (17) ve- 70 zeték és védőszelencében fekszik. A (13) céltávcső mozgatására tervbevett (11) vezetők egyike lefelé a (18) kézifogantyúvá van meghosszabbítva és egy (19) rúd fölött a (15) tengelyen elrendezett (20) emel- 75 tyűbe kapaszkodik bele. Ha már most a