104436. lajstromszámú szabadalom • Kondenzvízmérő

Megjelent 1932. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JEH SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104136. SZÁM. — VII f. OSZTÁLY. Kondenzvízmérő. Ujj Gyula tanár Budapest. A bejelentés napja 1930. évi május hó 28-ika. A találmány célja az, hogy olcsó ós megbízható készüléket szolgáltasson kis vízmennyiségek mérésére, különös tekintettel a gőzcsapladékvizekre. 5 Az eddig erre a célra használt készülékek két csoportra oszlanak: az egyik súlylyal, vagy rugóval méri a vízmennyiséget, a másik tisztán magát az átömlő térfogatot méri. A rugóval, vagy súllyal működő 10 szerkezeteknek hátránya egyrészről, hogy precíziós, tehát drága kivitelt kívánnak, másrészről a mérés pontossága megérzi a súly. változását, a rugó elernyedését, a csapágyak kopását, A köböző műszerek 15 pedig tengelymenti beömléssel dolgoznak. Ez igen vastag tengelyt kíván, túlnagy csapsnrlóclást okoz és így a kellő forgatónyomaték elérése mellett túlnagy forgó dobot igényel. Az ilyen készülék kis meny-20 nyiségek mérésére kevésbbé alkalmas. A találmányt alkotó „kondenzvízmérő" az ősrégi malomkerék elvét alkalmazza. A vizet felül engedi be a dobba, amely az egyes rekeszeiket megtöltve, ugyanazon az 25 úton távozik el. így nem kíván vastag tengelyt s a két csapágyon kívül semmiféle precíziós alkatrészre nincs szüksége, és a tengelysurlódásnak esetleges változásai teljesen érintetlenül hagyják a mérés 30 pontosságát. A készülék két fő alkatrészből áll: a házból és a dobból. Az 1. ábra a készülék függőleges hosszmetszetét mutatja. A Vastag feketével jelzett 35 rész a ház és a belső vékony körrel határolt rész a dob. A 2. ábra vízszintes metszetet mutat a ház két részének csatlakozó síkjáblan. A 3. ábra függőleges keresztmetszet a ten-40 gely mentén. Elmozdítható kisebb alkatrészek: a számláló szerkezet (2. és 3. ábra), a megállító horgony (1. és 2. ábra). A ház öntöttvasból, esetleg lemezből készíthető. Alsó és felső részből áll, amelyek egy 45 vízszintes peremmel s a peremekbe fúrí központosító peckekkel pontosan egymásba illenek. Megfelelő tömítés közibetétele után csavarral összeszorítandók. Mindegyiken van egy-egy peremes csatla- 50 kozás a víz be- és kivezetésére (1. és 3. ábra a, g). A víz (a), (b) és (c) nyílásokon át jut a dobba. A háznak ki szögelései vannak a csapágyak (m, n), valamint a számlálószerkezet (r) befogadására. Végül 55 egy csavarlyuk (h) a megállító horgony felvételére. A dob lemezből készül öt osztással. A lapátok úgy viannak kialakítva, hogy az egyes rekeszekben és a kivezető csatorná- 60 ban elhelyezkedő víz egyensúlyban legyen akkor, ha a rekesz középvonala függőleges. Ennek elérése céljából a lapátok forgás irányában el vannak tolva. Megszerkesztésük úgy történik, hogy a re- 65 készt záró lap a szakadozott körnek és a rekesz középvonalának metszéspontja felé irányuljon. A lapát a szakadozott vonalnál megtörik és a további irány a rekesz középvonalának a dob keretével alakított 70 metszéspontja. A rekesz beömlő nyílása egyezik a kifelé vezető résszerű csatorna vastagságával. A lapátok külső vége ki van hajlítva, részben az ütközőszerkezetek mozgatása 75 céljából, részben pedig, hogy a fenéken összegyülekező víz csillapítsa a nagyobb terhelés esetén kifejlődő lendületet. A dobnak a tengellyel való összeerősítése két vastagabb lemeztárcsia segítségével, 80