104423. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás nagynyomású gőz előállítására

Megjelent 1932. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI KlfcOsAfi SZABADALMI LEIRAS 104423. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Berendezés és eljárás nagynyomású gőz előállítására. Haas Vilmos főmérnök Brünii. A bejelentés napja 1931. évi március hó 18-ika Csehszlovákiai elsőbbsége 1930. évi március hó 19-ike. Ismeretesek már nagynyomású gőz előállítására való olyan berendezések, amelyeknél közvetve fűtött kazánt alkalmaznak és a gőzt elpárologtatóban állítják elő, 5 amelyben a vizet túlhevített gőz átvezetése útján hozzák forrásba. A keletkezett telített vízgőzt külön tüzeléssel ellátott túlhevítő kazánban hevítik. Az ismertetett berendezésnél és nagyon nagy gőznyomá-10 sok, valamint előmelegített víz alkalmazása mellett szükséges, hogy az előállított gőzt legalább kétszer vezessék át a túlhevítőn és elgőzölögtetőn, hogy az az elpárologtatáshoz szükséges meleget átvihesse. 15 Az előzőkben ismertetett berendezésnél alkalmazott fúvókaszerű keringtető szerkezet a keringtetéshez szükséges energiát az elpárologtatóban előállított, nagyobb feszültségű gőztől kapja. A fúvóká-20 nak ily módon körülbelül háromszor annyi gőzt kell feldolgoznia, mint amennyi a fúvóka mögött elvezethető. Ez a gőzmennyiség ugyanis az elpárologtatóban előállított gőzmennyiségből és a keringés-25 ben levő kétszeres gőzmennyiségből adódik. A találmány révén a keringtető szerkezet működését megkönnyítjük, amit annak révén érünk el, hogy a fúvóka előtt 30 gőzt vezetünk el vagy a fúvóka működtetéséhez szükséges gőzt túlhevítjük. Adott esetben mindkét megoldás együttesen is alkalmazható. A mellékelt rajzokon a találmány sze-35 rint -kiképezett berendezés néhány, példa gyanánt felvett kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra az eddig ismeretes berendezést ábrázolja. 40 A 2. ábra a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakját szemlélteti, amelynél az (a) elpárologtatóban előállított gőzt a (cl) túhevítőbe vezetjük mielőtt az a (d) fúvókához jutna és ily módon a fúvóka energiaesését növeljük, aminek következ- 45 tében a keringő gőz mennyisége az 1. ábrában feltüntetett berendezésnél szükséges mennyiséghez képest csökken. A 3. ábrában ábrázolt berendezésnél a fúvóka tehermentesítésé^ annak révén ér- 50 jiik el, hogy az előállítóit gőzt nem a (d) keringtető szerkezet mögött, hanem az előtt a (g) vezeték útján vezetjük el. Természetes, hogy az így elvezetett gőz nem túlhevített, hanem telített gőz. Ezen kö- 55 rülménynél fogva a (g) vezeték révén elvezetett telített vízgőzt elvezetés után a (c2) túlhevítőn vezetjük át. Az ismertetett módon a fúvókán át keringő gőzmsnnyiség az eddig ismeretes elrendezéseknél a fúvó- 60 kán át keringő gőzmennyiség egyharmadára csökken. A 4. ábra az előző ábrákban alkalmazott megoldások egyesítését tünteti fel. A keringtető szerkezeten átvezetett gőzmeny- 65 nyiség ezen kiviteli alaknál a túlhevítési melegnek megfelelő résszel csökken a 3. ábra szerinti berendezésnél átáramló gőzmennyiséghez képest. Az 5. ábrában feltüntetett berendezésnél 70 a gőzt ugyanúgy, mint az 1. és 2. ábrában ábrázolt berendezésnél az (e) vezeték révén vezetjük el, mimellett az egész elvezetett túlhevített gőzt ismét a (bl) vezetékben vezetjük az elpárologtatón keresztül. Az 75 ily módon elvesztett túlhevítést a (c2) vezetékben, illetve a túlhevítő kazánban pótoljuk ugyanúgy, mint a 3. és 4. ábrában feltüntetett berendezéseknél. A 6. ábrában feltüntetett berendezésnél 80