104391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyers cement előkezelésére, annak égetése előtt

Megjelent 1932. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104391. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nyers cement előkezelésére, annak égetése előtt. Niels Níelsen mérnök Kopenhága. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 26-ika. Angolországi elsőbbsége 1929. évi október hó 21-ike Cementnek az ú. n- nedves eljárás szerint forgó esőkemencékben való égetésénél aránylag nagy hőmennyiségeket kell arra felhasználni, hogy a nyers pépszerű 5 anyagot megszárítsuk. Ezen anyagot ugyanis rendesen 35—40% víztartalommal, vagy esetleg még nedvesebben szokás a forgó kemencébe adagolni. Ezen nagy víztartalom az anyag előkészítésé-10 nél szükséges, mivel az anyagnak annyi vizet kell tartalmlaznia, hogy a osőmalomban könnyen őrölhető legyen, továbbá, hogy könnyen lehessen, szállítani, majd megfelelő keverő edényekben keverni és 15 fizikailag, valamint kémiailag átalakítani, hogy egyöntetű anyagot kapjunk. A forgó kemence hőszüksógletének csökkentésére már megkísérelték a fentemlített víztartalomnak kb. felét mechanikai 20 úton olykép eltávolítani, hogy az anyagot a legkülönbözőbb szerkezetű szűrőkön hajtották át, pl. vákuum vagy túlnyomás alkalmazása mellett. A forgó csőkemence üzemében ily módon elért megta-25 karítás azonban nem oly nagy, mint azt gondolták; a megtakarított meleg menynyisége ugyanis lényegesen kisebb, mint £iz e hőmennyiség, mely a szűréssel eltávolított vízmennyiség elgőzölögtetéséhez !0 szükséges. Ezen jelenség oka az, hogy a szűrőkön áthajtott és ennélfogva kevésbbé nedves nyersanyag nem képes arra, hogy a füstgázokat ugyanarra az alacsony hőmérsékletre hűtse le, mint a meg nem S5 szűrt nyersanyag. Az a gazdasági előny, amit a szűrőberendezésekkel el lehet érni, csak akkor használható ki egészen, ha, a füstgázok melegét a forgó csőkemencében levő pépszerű anyag szárításán kívül más tO célra is felhasználjuk, ha tehát a füstgázokat a kemence elhagyása után pl. a fáradt, hő kihasználására, berendezett kazánba vezetjük. A találmány célja a fentemlített szűrőberendezések előnyeinek teljes kibaszna- 45 lása azon esetben is, ha az eltávozó füstgázok melegét a nyersanyag szárításán kívül egyéb célokra nem használhatjuk fel. A melegmennyiség ilyetén kihasználása a találmány értelmében úgy történik, 50 hogy a nyersanyag szűrése után annak szárítását, előmelegítését és esetleg pörköj lését a forgó csőkemencén kívül külön készülékekben hajtjuk végre, melyek ha^ folytán a füstgázokban lévő meleg- 55 mennyiség nagyobb része adódik át a nyersanyagnak, mint amekkora részt forgó csőkemencékben a füstgázokból a nyersanyagba átvihetünk. Az egyik ilyen készülék, melyben a füst- 60 gázok a melegítendő anyaggal benső érintkezésbe jutnak, függőleges, tehát álló, cbó'lszerű kemencéből áll. Ily kemencékben a füstgázoknak az anyag egy rétegén kell keresztülhaladni, mely a ke^ 65 mence egész keresztmetszetét kitölti, mlmellett úgy a hőátadó felületek, mint a hőátadás együtthatója lényegesen nagyobb, mint a forgó csőkemencékben. Hasonló hatást érünk el akkor is, ha az égési gá- 70 zokat rostélyon áramoltatjuk át, melyen a melegítendő anyag egy rétege fekszik. Ezen anyagréteget állandóan mozgásban tartjuk a kemencéknél vagy kazánoknál már ismeretes berendezések valamelyi- 75 kével, pl. láncrostéllyal vagy mechanikai (stoker) tüzelőberendezéssel. Már ismeretes, hogy a cementnek az ú. n. száraz eljárással való égetésénél ajánlatos a forgó csőkemencével egyidejű- 80