104372. lajstromszámú szabadalom • Tárgy, melynek szigetelő részben olvasztott gyűrű- vagy tárcsalakú része van

Megjelent 1933 . év i szeptember hó 289-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104372. SZÁM. — XVII/e. OSZTÁLY. Tárgy, melynek szigetelő részhez olvasztott gyűrű- vagy tárcsaalakú része van. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindlioven. (Hollandia) A bejelentés napja 1930. évi május hó 9-ike. Hollandiai elsőbbsége 1929. évi julius hó 4-ike. A találmány oly tárgy, melynek szige­telő részhez olvasztott gyíirű- vagv tárcsa­alakú fémrésze van. Fémből való részek­nek szigetelőanyaghoz, pl. üveghez való 5 olvasztásánál az igen drága platinától és a csakis igen kis vastagságban hozzáol­vasztandó réztől eltekintve csakis króm­vas-ötvözetek adtak kielégítő eredménye­ket. 10 Mi azt találtuk, hogy fémből való részek­nek szigetelőanyaghoz való olvasztásánál számos esetben jó eredmények érhetők el oly ötvözet alkalmazása által, mely nik­kelt és a wolfram, molibdén, tantál, vana-15 dium, niób, kobalt és szilícium fémek kö­zül egyet vagy többet tartalmaz, almakor is az ötvözet összetételét úgy választjuk meg, hogy az ötvözet tágulási együttha­tója a szigetelőanyag tágulási együttható-20 jávai egyenlő vagy közel egyenlő. A leg­több esetben a tágulási együtthatók között 20%-os különbség megengedhetőnek mutat­kozott. Az ötvözet nikkeltartalma célsze­rűen 50%-nál több. Az ötvözetnek szige-25 tolöanyagíokhoiz való hozzá olvasztás tekin­tetében jó tulajdonságait számos esetben megjavíthatjuk azáltal, ha az ötvözethez még összefüggő oxidréteg képződését elő­segítő egy vagy több anyagot, pl. krómot, 30 alumíniumot vagy magnéziumot adunk, sélszerűen 5%-nál kisebb mennyiségben. A találmány szerint használt nikkelöt­vözetek gyakorlatilag nem mágnesesek, úgy hogy a találmány jó eredménnyel al-35 kalmazhat.ó például ott, ahol a hozzáol­vasztott ötvözet nagyfrekvenciájú mágne­ses változó mező behatásának van kitéve, mely eset előfordulhat pl. nagyfrekven­ciájú elektromos rezgések előállításáéra való kisütőcsöveknél. 40 A találmányt részletesebben a rajz kap­csán fogjuk elmagyarázni, melyen a talál­mány néhány foganatosítási példája lát­ható. Az 1. ábra csőalakú iivegrészt és ehhez ol- 45 vasztott fémcsövet mutat. A 2. ábra elektromos rezgések előállítására való elektromos kisütőcsővet, ú. n. adó­csövet mutat. A 3. ábra oly elektromos izzólámpát mutat, 50 melyen találmányunkat alkalmaztuk. A 4. ábra ezen lámpa egyik részletének né­zete. Az 1. ábrán látható (1) fémcső nikkel­nek az előbb említett fémek közül eggyel 55 vagy többel képezett ötvözetéből áll, mely­nek összetételét úgy választottuk meg, hogy az ötvözet tágulási együtthatója kö­zel egyenlő annak az anyagnak tágulási együtthatójával, melyből a (2) szigetelő- 60 rész van. A két (1) és (2) rész (3)-nál van egymáshoz olvasztva, ami a szokásos mó­don történhet. A 2. ábrán látható adócsőnek fémből való (4) anódája a cső külső falának egy ré- 65 szét képezi és (5)-nél az üvegből vagy ha­sonló anyagból való (6) fair észhez van ol­vasztva. Ennek a falrésznek (7) betürem­lése van, mieily a (8) lapításit hordja. A cső­alakú (7) beitiiremlés köré (9) gyűrű szorul, 70 melyre a kisütőcsőben levő (11) rács tá­masztóhuzalai vannak erősítve. A (11) rá­csot alkotó huzal ezen (10) támasztóhuza­lok köré van tekercselve. A rács (10) tá­masztóhuzalainak vége szigetelőanyagból 75 való és például tárcsaalakú (12) részt hord, amelyen (13) horgocska segélyéivel a pél­dául wolframhuzalból való (14) izzókatóda

Next

/
Thumbnails
Contents