104366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek a nyerstőzeg gépi víztelenítésével való kitermelésére és nemesítésére

— 5 — lárd, akkor a vizet elhárítja és kiválóan alkalmas a víztelenítő folyamatra. Ha ellenben lágy, akkor a nyerstőzeg víztelenítése lomhán és tisztátlanul megy végbe. 5 A munkafolyamat e sajátos „elfáradását" a találmány szerint azzá.1 küszöböljük ki, hogy a hozzávezetés révén megszárított adalékport a nyenstőzeghez való adagolása előtt hűtjük. A por hűtése annak 10 kellő idejű, közbeiktatott tárolásával foganatosítható. Meg, kell azonban gondolni, hogy a por kihűlése és a tőzeg rossz hővezetőképessége miatt szükségképpen lassan megy végbe. Ezért igen 15 nagy pörtárakra volna szükségünk, ami a velejáró nagy tűzveszélyre való tekintettel nem ajánlatos. Egyébként azonban a lassú kihűlés révén nem is ér jük el ama tulajdonságokat^ melyekkel a tőzegpor-20 nak rendelkeznie keli, ha azt akarjuk, hogy a víztelenítés lehetőleg tökéletesen menjen végbe. A legkiválóbb tulajdonságú porra oly módon teszünk szert, hogy a sajtolt, anya-25 got nyomban a szárítás után, tehát még forró állapotban, előbb jól átszellőztetjük. Az átszellőzéssel ama, gázrészecskék eltávolítását érjük el; melyek a víz elpárologtatása nyomán még a tőzegrészecskék felü-30 leti egyenlőtlenségeiben fészkelődnek. E tény azzia.1 bizonyítható, hogy a tőzegpor átszellőzése lehetővé teszi a szárított anyag víztartalmának hő-bevezetés nélkül, még 1—2%-kai való csökkentését. Ha a 35 gőzrészecskéket nem távolítjuk el, akkor azok a szárított anyag lehűlésénél nyomban kondenzálódnak. E kondenzálódás folytán a por egy része megnedvesedik és meglágyul, amikor is a por a, maga érté-40 kes, vízelhárító tulajdonságait részben elveszíti. Az átszellőzés után a még meleg por lehetőleg gyorsan és „erőszakosan" hűtendő le. Az úgyszólván „megrezzentett" por 45 igen keménnyé válik és a rövididejű ler hűtő folyamat közben nincs ideje arra, hogy az egyes részecskék felületeinek egyengetése következhessék be. A részecskék megtartják a hővel való szárítás foly-50 tán szétszakgatott felületüket, tehát nagyiéi ületüek maradnak ami a sajtolás alkalmával a vízelvezetést elősegíti. Mint átszellőztető és hűtőkészüléket különösen a barnaszén szárításánál ismere-55 tes .tányéros szárítót használhatjuk előnyösen. Ily tányéros hűtőkészüléket később közelebbről ismertetünk. A hűtőberendezést célszerűen akként képezzük ki, hogy az ne csupán az adalékport, hanem a brikettanyagot is hűtse. Az 60 oly brikettek, melyeket hideg anyagból állítunk elő, keményebbek, szilárdabbak és vízállóbbak, mint a meleg anyagból készültek. Ehhez járul még azonban, hogy — mint már jeleztük — a szárítandó anyag, 65 átszellőztetése révén a víztartalom számottevő mértékben csökken. Abban a mértékben, amelyben ez bekövetkezik, rító folyamat korábban szakítható meg. A szárító folyamat megrövidítse a szárító 70 berendezés kiképzésének, fajlagos hőszükségletének és termelésének javára esik. Közelfekvő az a gondolat, hogy a nyerstőzeg víztelenítéséhez szükséges tőzegport a szárított sajtolt anyag őrlése révén ál- 75 lítsuk elő. A szárított sajtolt anyag őrlése azonban oly rendkívül tűzveszélyesnek bizonyult, hogy alig vihető keresztül. Azonkívül kitűnt, hogy a szárított sajtolt anyag őrlése révén előállított tőzegpor 80 nem igen alkalmas a nyerstőzeg gépi úton való víztelenítésénél foganatosítandó adagolásra. Az őrléssel kapott por ugyanis nem hárítja el annyira a vizet amint az a sajtolásnak legjobb és legkiadósabb ke- 85 resztülvítelére kívánatos. A szárítandó anyag részecskéinek akkor van a vízfelvételre a legkisebb tendneciájuk, amikor a szárító és hűtőkészüléken áthaladtak és nincsenek megőrölve. A zsugorodás foly- 90 tán szétszakgatott felületük van ugyan, azonban a felületen kemények és szilárdak. Ennélfogva a nyerstőzegvíz a sajtoláskor nem tud azokba hatolni, hanem azokat csak nedvesíteni képes. Ezzel szem- 95 ben a szárított sajtolt anyag őrlésével előállított por részecskéinek lágy és inkább rostos felületük van, mely a nyerstőzegvíz számára a sajtolás közben könnyebben teszi szabaddá a részecskékbe vezető utat. 100 Feltehető, hogy a szárított sajtolt anyag részecskéi, midőn a szárító- és hűtőkészülékben áthaladtak, finom megkeményedett „kolloidhártyával" Vannak bevonva, mely nem lágyul meg ismét, 105 midőn a por vizzel jut érintkezésbe. Iparkodnunk kell e kolloidhártyát a szárít tott sajtolt anyag kíméletes kezelésével megtartani, ha a víztelenítésnél a legkedvezőbb eredményeket akarjuk elérni. 110 A találmány szerint a sajtolt anyag őrlését abban a nedves állapotában, amelyben az a sajtóból kikerül, tehát 48—50% víztartalomnál kell foganatosítani. Ekkor elkerülünk: 115 1. minden tűzveszélyt, 2. a kicsiny, megszárított tőzegrészecskék kolloidhártyájának megsérülését