104366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek a nyerstőzeg gépi víztelenítésével való kitermelésére és nemesítésére

Megjelent 1933. évi szeptember hó 15-én. HAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104366. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tőzegnek a nyerstőzeg gépi víztelenítésével való kitermelésére és nemesítésére. „Madruck" Gesellschaft für masehiiielle Druckentwásseruiig m. b. H. cég" Düsseldorf. A bejelentés napja 1929. évi november hó 23-ika. A tőzeglápok kiaknázása eddigelé kizárólag akként történt, hogy a nedves nyerstőzeget, úgy amint az a lápból kikerült, természetes légszárításnak vetet-5 ték alá. A légszárítású üzem azonban az időjárástól függ s így igen bizonytalan. Ezenkívül az elkerülhetetlen kézimunka a kész terméket tetemesen megdrágítja. Ezért a 10 légszárítás nem alkalmas arra, hogy azt mint tőzegtermelő eljárást a tőzeglápok ipiari feltárására alkalmazzuk. Az arra irányuló fáradozásokat, hogy a természetes légszárítást mesterséges szárító eljá-15 rásokkal pótolják és ezzel a tőzegiparnak biztos alapot teremtsenek, meghiúsították ama nehézségek, melyeket a nyers tőzegben lévő víznek a tőzeg szárazanyagától való elválasztása okozott. E nehézségek 20 úgy az eltávolítandó nyerstőzeg-víz nagy mennyiségének, mint a tőzegrészeeskék és a tőzegvíz közötti, rend kívül szilárd kötésnek tulajdonítandók. A nyerstőzegben lévő víznek a tőzeg-25 anyagtól való legegyszerűbb elv állasz tási módszere a sajtolással váló víztelenítés. E módszer a legkisebb energiaszükséglettel jár, mert nem teszi szükségessé a víznek más halmazállapotba, pl. gőzállapothá 30 való átalakítását. Az e!párologtatás, rejtett meleg alakjában, rendkívül nagy energiamennyiségeket köt le, melyek veszendőbe mennek. A nyenstőzegnek sajtolással való víztelenítését azonban a tőzeg-35 anyag és víz közötti, rendkívül szilárd kötés miatt nem lehet minden további intézkedés nélkül foganatosítani. E módszer esak akkor válik keresztülvihetővé, ha úgy e kötés meg,lazításáról, mint arról is gondoskodunk, hogy a sajtolandó anyag- 40 ban a nyerstőzeg vázét elvezető csatornák létesüljenek. Ennek elérése végett a nyerstőzeget kis darabokra aprítják fel és ezeket kellő strukturájú tőzegporral burkolják, azaz a tőzegpor szemeséinek ke- 45 ményeknek és lehetőleg víz,felvételre alkalmasaknak kell lenniiök. A nyerstőzeg ily kezelése után a nyerstőzeg-víz ki sajtolása minden nehézség nélkül foganatosítható. A tőzegpor nemcsak a nyerstőzeg- 50 ben mutatkozó vízkötést befolyásoljá, t. i. annyiban, hogy a tőzeganyag és a nyerstőzeg-víz közötti rendkívül szilárd kötést meglazítja, hanem a vízinek a sajtolt lepény belsejéből annak külső felülete felé 55 való lefolyását is lehetővé teszi, még pedig azzal, hogy a tőzegpor az egész sajtolt lepényt a csatornák egész hálózatával járja át, amelyeken át a nyerstőzeg-víz elfolyhat. 60 Ez az eljárás nagy egyszerűsége ellenére, annak nagyüzemben való alkalmazásánál, még pedig úgy magának az eljárásnak keresztülvitelénél, mint az ehhez szükséges készülékek és berendezések te- 65 kintetében tetemes nehézségek merültek fel. A találmány mindezen nehézségeket kiküszöböli. A találmány szerint az eddigiektől eltérő oly eljárásokat és berendezéseket létesítünk, amelyek az üzemet 70 minden körülmények között biztossá teszik. Ezenkívül a találmány szerint berendezett tőzegértékesítő telepek termel,őképesség'e tetemesen fokozódik.