104342. lajstromszámú szabadalom • Vérnyomásmérő

Megjejl<^'i933. évi szeptember hó 15-én. /: MAGYAR KIRÁLYI JHgfK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEÍRÁS 104342. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Vérnyomásmérő. Dr. Berencsy Gábor orvos Budapest. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 5-ike. Az orvostudomány mai fejlettségi fokán a diagnostikában a vérnyomásmérőt ép oly gyakran kell használni, mint a hőmérőt vagy a stetoskopot. A vérnyomás 5 vizsgálására szolgáló eddigelé használatos műszerek komplikált és kényes szerkezetük, nagy terjedelmük és súlyuk végett nem feleltek meg teljesen céljuknak. A készülékekkel végzett mérések körűiméit) nyesek és hosszadalmasak, a mért értékek pedig a szerkezetek kiképzéséből származó hibákkal birtak. A találmányt alkotó vérnyomásmérő a fenti hátrányokat mind megszünteti. Az 15 új műszer zsebóra nagyságú és így a mellényzsebben kényelmesen elfér; a mérés művelete egyszerű és pár perc alatt elvégezhető, a mért értékek pedig a készülék egyszerű ós új kiképzése folytán gyakor-20 latilag hibátlanok. A találmány tárgyának egy célszerű példaképem ki viteli alakját a csatolt rajz keresztmetszetben szemlélteti vázlatosan. A vérnyomásmérő lényegileg egy tetszés szerinti szerkezetű 25 nyomásmérő (pl. aneroid, vagy rugós manométer) (M), amelynek egyik (A) tere állandóan a szabad levegővel van összekötve. A másik (B) tere (C) nyílás útján a (P) pelottával határolt (D) térrel közlekedik 30 (A, B) és a (D) tér gázzal, vagy folyadékkal van töltve, mely töltés a (P) pelottát éppen ráncnélküli feszes helyzetben tartja. A (P) pelotta hajlékony, de nem táguló, ill. nem rugalmas anyagból, pl. impregnált vászon vagy hasonló anyagból van. Ha a 35 (D) tér nyomása a külső légnyomással egyezik, akkor a nyomásmérő membránja (Q) áttétellel az (U) mutatót a közel BfiO -ra terjedő skálának a (0) pontjára állítja. A mérés előtt erről meg kell győ- 40 ződnünk. Ha a mutató nem foglalná el a (ö) helyzetét, akkor azt, a műszeren alkalmazott valamely ismert szabályozó szervvel be kell állítani; légtöltés alkalmazása esetén ezt a beszabályozást úgy eszközöl- 45 hetjük, hogy a (D) térbe az (E) szelepen át levegőt fujunk. A pelotta ráncossá változásakor is ezzel a művelettel állítjuk helyre az utóbbi feszes helyzetét. A vérnyomás mérésére a műszert pelot- 50 tájával az artéria radialisra helyezzük és egyúttal az ér lüktetését manométernek a szívtől távolabb fekvő oldalán tapintással figyeljük. A. műszert ezután mindinkább fokozódó nyomással az artéria radialisra 55 szorítjuk, míg az ér lüktetése az említett helyen már nem észlelhető. A műszer mutatója ekkor a vérnyomás nagyságával arányos skálaosztáson áll. A skála például higanymilimétereknek megfelelő osz- 60 tással bir. Szabadalmi igények: 1. Vérnyomásmérő műszer, jellemezve manométerrel (M), amelynek egyik tere (A) a szabad levegővel, a másik 65 tere (B) pedig hajlékony anyagú pelottával (P) zárt térrel (D) közlekedik,