104330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék varrás nélküli izzlapok előállítására
Megjej l<^'i 9 33 . év i szeptember hó 15-én . / : MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104330. SZÁM. — I/i. OSZTÁLY. Eljárás és készülék varrás nélküli izzlapok előállítására. Leopold Pollenz cég' Wien. A bejelentés napja 1930. évi január hó 23-ika. Az ismert varrásmentes izzlapokat előállító eljárásoknak, melyek az anyagot eltorzítják, többrendbeli hátránya van, melyek abban mutatkoznak, hogy a 5 gyártmányok ráncosodnak és különösen ív-alakú, kétrét összehajlított szélükön szabálytalanok és hogy végül az anyagnak vízhatlan rétege, vagy telítettsége főképen e hajlítási helyeken megsérül. E 10 hátrányokat az okozza, hogy az ismert eljárásokat oly formadarabokkal foganatosítjuk, amelyek az eltorzítandó szövetek összes részeivel, de legalábbis az izzlapnak legfontosabb s legérzékenyebb ré-15 szével, nevezetesen a kétrét összehajtott ívalakú szélével közvetlenül érintkeznek, ami által e részekre a formadarabok úgy erőművileg, valamint hőhatásukkal hatnak, mely hatások az érintkezési helyeken 20 a szövetet károsan megváltoztatják, részint pedig helyenkint el is pusztítják. A találmány célja az, hogy megakadályozza azt, hogy a szövetet eltorzító formadarabok a szövet azon részeire közvet-25 lenül hathassanak, melyek a varrás-mentes izzlapot fogják utóbb alkotni és hogy a közvetlen érintkezést a formadarabok és a szövet között azon szövetrészekre korlátozza, amelyeket az izzlapoknak vég-30 leges elkészítésekor amúgy is eltávolítunk. Az eljárás gyakorlati foganatosítására a formadarabokat olykép alakítjuk, hogy azok között, működésükkor terek maradnak, amelyekben az elkészítendő 35 izzlapot alkotó szövetrészre olykép dolgozzuk fel, hogy a szövetnek azon részei, amelyek a későbbi izzlapot fogják alkotni, a formadarabokkal közvetlenül ne érintkezzenek és hogy a formadarabok csakis a későbbi izzlapon kívül eső szövet- 40 részeket ragadjanak meg. A rajzon az eljárást foganatosító berendezéseket vázlatosan láthatjuk. Az 1. és 2. ábrák a formadarabok nézetei, a 3. ábrán a formadaraboknak és szövet- 45 nek viszonylagos helyzete, alakítás előtt, a 4. ábrán ugyanaz alakítás után látható, míg az 5. ábra a 4. ábra V —V vonala szerinti 50 metszet. A találmány szerinti eljárás foganatosítására két (A) és (B) formadarab szükséges. Az egyik (A) formadarabnak (a) kiugrásai vannak, melyeket egy-egy, egy- 55 egy izzlapalakú (b) kivágás választ el, melyeknek felületnagysága egy-egy izzlap felületénél nagyobb vagy avval egyenlő. A (B) formadarabon előnyösen kihasasodó, az (A) formadarab, ill. sablon 60 (b) kivágásainak megfelelő elosztású (c) kiugrások vannak, míg e (e) kiugrások között, a formadarab síkjából kiugró (d) lécek vannak, melyek előnyösen az (a) kiugrásoknak megfelelő távolságokban van- 65 nak egymástól. Az eljárás foganatosítására az (e) szövetet teljes szélességébem ismert módon az (a), ill. (c) sablon-kragrások összekötővonala körül összehajtogatjuk (3. ábra), 70 azután az (A) és (B) formadarabokat, a szövetvégek rögzítése mellett egymás fölé toljuk (4. és 5. ábrák) és ezáltal a szövetet formázzuk. A formadaraboknak viszonylagos, valamint a szövethez viszonyított 75 helyzetét a formázás előtt és után, valamint a szövetnek alakváltozását a 3— 5.
