104322. lajstromszámú szabadalom • Gipszégető kemence, amelynél a forró égető gázok és a gipsz közvetlenül érintkeznek

sodik csőbe vezetjük, ahol az égető gázzal szemben folytatja útját. Ezt a cirkulációt tetszőleges módon, pl. a következő eszközökkel érhetjük el: 5 Végnélküli csavarhoz hasonló szervek, amelyek a csövek belsejében vannak és amelyek helytállók, ha a csövek forognak, vag"5r

mozgók, ha a csövek helytállók, vagy ha mint a mellékelt rajzon a csövek egy-10 máshoz hajlók ós forognak, amikor is a forgást a (d) fogaskerekek hozzák létre, a csövek belsejébe szerelt (e) válaszfalak; amely válaszfalak az anyag előrevitelóre alkalmasak ós annak kavarásával az 15 anyag és a gázok közötti hőkicserélődést elősegítik. A csövek végződésénél az (fl) és (í'2) portalanító kamrákról gondoskodunk, amelyek a gáz által magával ragadott 20 szállóport visszatartják, mielőtt még a (gl, g2) kéményekbe jutnak. A berendezés működése a következő: A nyers gipsz a felső csőbe való lépése pillanatában hirtelen oly hőmérsékletet 25 vesz fel, amelyen kristályvizének legnagyobb részét elveszíti, amikor is robbanástól tartani nem kell, miután. a gipsz elégséges vizet tartalmaz, arra, hogy ezt lehetetlenné tegye. A víz legnagyobb ré-30 sze tehát már a csőbe lépés pillanatában eltávozik és miután viszonylagosan magasabb hőmérsékletet alkalmazunk, ez kiváló termikus hatásfokkal megy végbe. A részben víztelenített és az ellenkező 35 oldalon, kilépő anyagot a (c) tölcsérben fogjuk fel, amely az alsó csőbe vezeti át, ahol második égetésnek vetjük alá, még pedig 0I7/ módon, amint az az egyes gipszégető csöveknél szokásos, azzal a lénye-40 ges különbséggel, hogy a hőmérséklet, amellyel a csövet elhagyja, sokkal alacsonyabb, mint a használatos egyes csőnél, úgy, hogy a végtermék agyonégésétől nem kell tartani. 45 A kiégett gipszet alkalmas (h) vályúban fogjuk fel és ha ez szükséges, befejező finomőrlésnek vetjük alá, ami a bevezetett gipsz szemcsenagyságától függ. A találmány szerinti kemencének a 50 használt egyes forgócsöves kemencékkel szemben számos előnye van, jelesül: a robbanás tökéletes elkerülése, továbbá az, hogy a két cső hőmérsékletének (pirometer segélyével) való szabályozása által a 55 legkülönfélébb gipiszégetési termékek, pl. durva és finom építőgipsz, igen finom gipsznek, tükörfcészíté>sné>l használt különleges gipsz, belga gipsz, mintázó gipsz, szóval minden tetszőleges keménységű és változó ellenállású gipsztermék a gyáros kívánsága szerint állítható elő. További előny a kiváló termikus hatásfok elérése, amely azáltal jön létre, hogy a, hőkioserélődés főként a felső csőben viszonylagosain magas hőmérsékleten következik be. Ezt a hatásfokot még azáltal növelhetjük, hogy a csövek végződésénél rekuperáló tereket rendezünk el, melyek lehetővé teszik, hogy a fennmaradó kalóriák legnagyobb részét, pl- az égetéshez szükséges levegő előmelegítésére használjuk fel, mikor is az égéshez szükséges levegőt az (i) ventilátor szállítja a (j) vezetéken ós a (k) csöveken keresztül az égők és esetleg a csövek irányában és ezzel lehetővé teszi az, égető gázzal való keveredést, a hőmérséklet szabályozását és amennyiben szükséges a mesterséges huzam előállítására való gyenge nyomás egy ide j ű ] ét r e Ii 0 z á s át. A hő rekuperálását, pl. a portalanító kamrákban elrendezett hő.kioserélő felületekkel vagy még előnyösebben, a levegőnek a csövek körüli keringtetésével érjük el, ami által a csöveknek burkolását feleslegessé tesszük. A kemencének .szemléltetett foganatosítási alakja a találmánynak csak példája, de azt felihasználá,sában és aiikulm CLZCVSCL-ban nem korlátozza, sőt a találmány minden lehetséges változatot felölel. Szabadalmi igények: 1. Eljárás gipsz égetésére oly •kemencékben melyeknek két, egymásután kapcsolt égetőcsövük van, amelyek közül az elsőit magasabb hőmérsékletein tartjuk, mint a másodikat, azzal jellemezve, hogy az első, forróbb csőben a gipszet a gázokkal egyenáramban, a második csőben pedig célszerűen ellenáramban vezetjük. 2. Gipszégető kemence az 1. igényben védett eljárás foganatosítására, jellemezve két, a forró gázok által átjárt, egymás felett elrendezett forgatható égetőeső'vel, a felső csőnek ázom a végén, amelyen a gáz belép, elrendezett gipszadagoló nyílásával, valamint a íelső cső ellenkező végén elrendezett, a gipszet az alsó csőnek abba a végébe vezető tölcsérrel, amely a felső cső azon végének fölei meg, ahol a gipsz utóbbi csövet elhagyta. 3. A 2. igénybein védett gipszégeitő kemence foganatosítási alakja, jellemezve az anyagot a csövekben moz-