104322. lajstromszámú szabadalom • Gipszégető kemence, amelynél a forró égető gázok és a gipsz közvetlenül érintkeznek

Megjejl<^'i933. évi szeptember hó 15-én. /: MAGYAR EIRÁLTI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104322. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Gipszégető kemence, amelynél a forró égető gázok és a gipsz közvetlenül érintkeznek. Bourdet André Paul Edouard gyáros Triel-sur-Seine (Franciaország-). A bejelentés napja 1930. évi december hó 16-ika. Belgiumi elsőbbsége 1929. évi december hó 19-ike. A találmány gipszégető kemence, amelynél a gipsz és a forró égető gázok közvetlenül érintkeznek. A találmány célja oly kemence létesí-5 tese, amelyben a gipsz kiégetése tökéletesebb feltételek mellett mehet végbe, mint az eddig ismert kemencéknél. A találmány szerinti kemence lényegében két égetőcsőből áll, amelyeken a fel-0 dolgozandó anvag és az égető gázok egyidejűleg keresztülhaladhatnak, ahol is az égető gázok az egyik csövet jóval magasabb hőmérsékletre hevítik, mint a másikat. Emellett az égetés körfolyamata 5 olyan, hogy a ki nem égetett gipszet a melegebb csőbe vezetjük, ahol a gázzal azonos irányban halad és miután így az első égetésen átesett, a második csőbe kerül, ahol a gázzal szemben folytatja 0 útját. A kemencének e főelrendezésétől eltekintve még egyéb, célszerűen egyidejűleg alkalmazott elrendezései is vannak, amelyeket a leírás következő részeiben 5 fogunk részletesen tárgyalni. A találmány szerinti berendezésnek különböző célokra való különböző foganatosítási alakjai lehetnek. A mellékelt rajz a találmány szerinti 0 gipszégető kemence egyik foganatosítási alakját szemlélteti és pedig az 1. ábra vázlatos hosszmetszetben, a 2. ábra pedig felülnézetben. A kemencének két előnyösen egymás 5 felett elhelyezett (al) és (a2) égető csöve van. A csövek tengelyei vagy párhuzamosak és vízszintesek, vagy pedig az anyag útjának megfelelőleg szögben egymáshoz hajlók, mint ezt alább részletesen ismertetjük. 40 A feldolgozandó anyag hevítésére, ciZciLZ a jelen esetben a gipsz kristályvizének eltávolítására oly tüzelő berendezéseket alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a forró gázok szabadon áramolhassanak a 45 csöveken keresztül és a felső csövet magasabb hőmérsékletre hevítsék, mint az alsót. Az áthaladó gázok közepes hőmérséklete a két csőben például bizonyos minőségű égetett gipsz kitermelésére 750, illetve 50 350° körül van, de a hőmérséklet természetesen a csövek méretével, alakjával és időegységben való teljesítményével változik. A tüzelő berendezést valamely alkalmas 55 módon valósítjuk meg. így pl. egyetlen hőforrást alkalmazhatunk, de előnyösen, miként a rajzon szemléltetett foganatosítási alaknál, két egymástól független hőforrást, pl. benzingázégőket is használha- 60 tünk, amikor is az egész elrendezés minden esetben olyan, hogy a tüzelőgázok, amelyeket valamely alkalmas tüzelőszerkezetben a megfelelő hőmérsékletre hoztunk, természetes vagy mesterséges huzam 65 segélyével haladnak a csöveken át. A finomra őrölt nyers gipsz bevezetése a felső csőbe, ahol a gázzal egyirányban halad, pl. a (b) tölcsér segélyével történhet, amelyből a felső csőbe ott lép be, ahol 70 a gáz a legmelegebb. Az ellenkező oldalon kilépő anyagot, melyet viszonylag magasabb hőmérsékleten végzett első égetésnek vetettünk alá, egy második (e) tölcsér segélyével a má- 75