104308. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső

~ a — úgy, hogy az elektronáram hasonlóképpen kényszerítve van, hogy útját a közbenső rétegen keresztül vegye. A (12) burkolat így a tulajdonképpeni (1) csőedényben 5 van, amelyet szintén evakuálunk. Az (1) edény vákuumának emellett nem kell olyan nagynak lennie, mint a (12) burkolaténak úgy, hogy az (1) edényt, mint elővákuumteret tekinthetjük. 10 A 6. ábrán az egyes porózus (10) testek között a (15) közbenső elektródákat rendezzük el. A (15) elektródát éppúgy, mint a (2) és (3) főelektródákat emellett a (10) testek fémbevonatai gyanánt képezhetjük 15 ki vagy a porózus testek felületeinek metallizálása útján kaphatjuk. A (2) és (3) elektródák (16) hozzávezetéseit az (1) üvegedényen való átlépés helyén a csövön alkalmazott külső (17) fémbevonattal 20 kötjük össze. A villanó cső munkamenetének megfigyelésére, jelesül villanó áram jelenlétének megállapítására célszerű a fémburkolatban külön nézőnyílásokat alkalmazni. Valamely (18) helyen a (17) 25 fémbevonatot úgy szakítjuk meg, hogy ott szikraköz képződjék, amely ismeretes módon mint a villanó cső számára való durva védelem szerepel. Ez fontos, li a a cső túlfeszültség ellen védő berendezósek-30 nél talál alkalmazást és ha ezt két vezeték közé vagy egy vezeték és a föld közé kapcsoljuk. Ha ugyanis túl feszültségi hullám fellépésénél a villanó cső a fellépő energiát egyedül elvezetni nem képes, a 35 durva védelem működésbe lép ós a villanó csövet támogatja. A berendezés emellett nemcsak túlfeszültségi hullám, levezetésére használható fel, hanem arra is, hogy a túlfeszültségi hullám révén túláramot 40 hozzon létre, amely a vezetékben lévő túláram elleni védőberendezést működésbe hozza, mely utóbbi a veszélyeztetett hálózati részt kikapcsolja. Ilyenkor azonban a. villanó csőben legtöbbször fónyíváttörés 45 lép fel, amely azonban a hőelvezető testek alkalmazása következtében csak, rövid ideig állhat fenn és a villanó csövet nem veszélyeztetheti. A durva védelem csak mint a villanó cső számára való biztosító 50 szerepel és nem okvetlenül szükséges. Ha a külső (17) fémbevonat hiányzik, úgy a (15) közbenső elektródákat az (1) üvegfalazaton át kivezetjük; az ezáltal kapott fémes kivezetések a meleget sugárzás út-55 ján elvezetik. A szigetelőanyagból való (10) porózus testeknek emellett az üvegedény széléig kell nyúlniok, hogy az elektronoknak a (10) testek körüli vándorlását lehetetlenné tegyük. Hogy azt az utat, amelyet az elektro- 60 n oknak meg kell tenni, megnagyobbítsuk, az egyes (10) szigetelőtestek között közbenső elektródák helyett kisebb elektromos vezető képességű testeket, mint pl. üveglapokat rendezhetünk el. Az üveg- 65 lapoknak ekkor mindig váltakozóan a tárcsalakú villanó cső egyik oldalán a peremig közbenső teret kell szabadon hagyniok, hogy ezáltal az elektronok számára út váljék szabaddá. Az elektronok ennek 70 következtében, amint a 7. ábrán látható, ahol is a közbenső rétegeket (12)-vel jelöltük, a (10) szigetelőtesten harántírányban haladnak át. A találmány vezérlő elektródával el- 75 látott kisütő csöveknél is célszerű alkalmazásra találhat. Ennek példaképem foganatosítási alakját a 8. ábra mutatja. A. (ll)-el jelzett vezérlő elektróda és a (2) és (3) főelektródák között a (4) szigetelő tes- 80 tek vannak, amelyeket az első ioganatosítási alakhoz hasonlóan rendezünk el. A masszaszemcsék és porózus testek helyett az elektródák közötti finom nyílású üvegréteg vagy üvegszita is lehet.. 85 Ennek példaképem megvalósítása a 9. ábra. Az (1) villanó cső külső burkolatát az (5) üvegtest köré helyezzük, amelynek belsejében az egyik hengeres (2) elektróda van. A (3) elektróda mellett az (5) üveg- 90 edényen át a külső (1) burkolattal áll vezetői összeköttetésben. A második elektródát a (3) fémpálca alkotja, amely a vele vezetően összekötött (20) és (21) testeken keresztül a cső belsejébe hatol. A 95 (20) és (21) testek és a külső (1) burkolat között, amelynek ugyanaz a potenciálja, mint a (2) elektródáé, a (23) légrés van. Ezáltal durva szikraközt kapunk, mely a villanó csőhöz párhuzamos kapcsolású. A 100 (3) és (22) elektróda között a találmány értelmében a hengeralakú (10) üvegszita van, amelynek ugyanaz a szerepe, mint a többi foganatosítási alakoknál alkalmazott szigetelő testeknek. 105 A 10. ábra a. találmány különösen egyszerű foganatosítási alakja. Itt a (2) és (3) elektródák fém-, pl. rézfazekak, amelyek az (5) üveghengerekkel vannak összeforrasztva. Az így előállított villanó cső bel- no sejét szigetelő testtel vagy porózus maszszával töltjük ki. A forrasztási helyek megvédésére, amelyek nagy mezőerősségeknél a keletkező mezőkoncentrációk következtében különösen veszélyeztetettek, 115 ez elrendezésnél célszerű a cső körül durva védelem gyanánt egy helyen megszakított (17) fémburkolatot elhelyezni. A leírt meg-