104305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, illetve fémvegyületek előállítására

Megjejl<^'i933. évi szeptember hó 1-én. /: MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104305. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás fémek, illetve fémvegyületek előállítására. Burmán Axel Sigurd igazgató Hudding-e és Renuerfelt Ivar mérnök Djursholm. A bejelentés napja 1931. évi február hó 14-ike. Svédországi elsőbbsége 1930. évi február hó 17-ike. A találmány célja különböző fémeknek vagy fémjvegyiileteknek gazdaságosán és költséges reagensek elhasználása nélkül való előállítása olyan nyersanyagokból, 5 melyek úgy amfotér fémeket, mint Al, Be, Sn, Zn, Cr, Mn, Mo, Y, W, mint nem amfotér fémeket, mint Fe Cu, Ni, Co is tartalmaznak. Az eljárás egy savas és egy lúgois keze-0 léis egymáshoz kapcsolódó olyan komibdiná,­ciójétból áll, melynél a savat regenerál­jiuk, költséges al kai iv eigyiületek helyeiül pe­dig alkáli- vagy bárium-kloridokat, külö­nösen az olcsó konyhasót használjuk. 5 A következőkben példaképen tdisizta aüu­mini umveg y ii I eit ekin ek kovasavat és vasat tartalmazó nyersanyagból, pl. agyagból való előállítását ismertetjük. A példából aiz eljárásnak más anyagokra vialó allkal-3 mazásta magától adódik. A nyersanyagból elsősorban kovasiav­mentes kloridoldatot készítünk. E célból az agyagot körülbelül 800°-nái pörköljük e ezután sósavval lúgozzuk, mikor iis fő-1 leg alumíniumot és vasat tartalmazó ko­vasavmemtes kloridoldaíot kapunk. Ebben a,z oldatban nagyobb mennyi­ségű alkálikloriidot, különöisen konyhasót oldunk, mint amennyi az oldatban lévő ) alumíniummal lenne egyenértékű. Az el­járás folyamén ugyanis az aluroiiniumöit klórnátrium segélyével náltriramalnminátitá alakít juk ® e célból a klórnátriumot előbb át kell alakítani. Ezt kénoxidokkal, még j piedig SO.-i, vagy SOs + O segélyével vé­gezzük, melyek tudvalevőleg a konyhasót, sízulfátképződésie közben bontják; ezt a szulfátot azuitán az eljárás foganatosítá­sára való kemence egy forró- zónájában ugyancsak elbontjuk, miközben a kénoxid- 40 gázok visszaképződnek, melyeiket újból friss konyhasóm hagyunk hatni, míg a szulfát bomlásából keletkező maradék a jelenlevő AlsOa-dal nátriuniialum imá to t ké­pez. Tudjuk ugyanis, hogy a timföld nált­riumszuilfáttal, a következő egyenlet sze­rint alakul át alumináttá: A12 08 + Naa SOé = 2 NaA10a -f S0a + 0 Ismeretes továbbá, hogy ezt a reakciót 6Eiullid jeienlié|te, vagy a szulfátot síziuil- 50 íiddá redukáló szén jelenléte megkönnyíti. A szulfid mennyiségének azonban bizo­nyos határon alul kell maradlnia, mert különben egy kevés, vas is oldódna és a vízzel vialó lugözáskor az oldatba menne 55 és azt fertőzné. Ennek meggátolására az eredeti klorid oldatba széntartalmú anya­got, pl. oldható szénhidrátokat, mint cuk­rot, klükótzt, dextránt. facukrot vagy me­laszt keverünk. Eizek az anyagok a ké- 60 sőbbi hevítésnél tiszta, szeneit szolgáltat­nak maradók gyanánt s egyben lényege­sen likac,sóssá teszik a masszát, ami a hajtó gázok könnyű benyomulását s ezziel a reakciók jó lefolyását elősegíti. Emellett 65 úgy a szén, mint a szén által redukált fé­mek erőteljes katalizátorokként hatnak s gyorsítják a reakciókat. A szénhiclrátos kloridoldatot időszako­san vagy folytonosan tápláljuk egy függé- 70 lyes, ferde, vagy részben függélyes, rész­ben vízszintes re tortába viagy hasonlóba s abban be«pár ologtatjuk. A retortát kívül­ről fűtjük, még pedig egyik végén erősieb­ben, mint a másikon, a gázokat pedig a 75 forró végtől a. kevésbé forró felé áramol-

Next

/
Thumbnails
Contents