104292. lajstromszámú szabadalom • Elektródaelrendezés elektroncsövekhez
Megjelent 1932. évi szeptember hó 338 -én . MAGYAR KIRÁLYI jHpjSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104392. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektródaelrendezés elektroncsövekhez. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r.-t. cég Újpest. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 22-ike. Nagy emissziós áramú elektroncsövekben napjainkban majdnem kivétel nélkül az elektródarendszereknek azt az a'lak ját használják, melyet szekrényalakú elektró-5 daelrendezésnek nevezhetünk. Közvetlen fűtésű olyan elektroncsövekben, amelyekben egy síkban többszörösen kifeszített, szálalakii izzókatóda van, midenütt ez az elrendezés nyer alkalimazást. De az úgy-LO nevezett váltóáramú csövekben, amelyekben közvetett fűtésű, rúdalakú, lényegében hengeres katóda van, túlnyomórészt szintén ezt az elrendezést alkalmazzák, mert az ezen elrendezés segélyével köny-15 nyen létesíthető nagyobb elektródafelületek a hengeres elrendezéssel szemben előnyöket biztosítanak. A kívánalmaknak megfelelően ezeket a szekrényalakú rendszereket úgy rendezhetjük el, hogy lap-20 jukka,! az állványcső tengelyére merőlegesen, azzal párhuzamosan, vagy azzal szöget alkotóan álljanak. . E szekrényalakú elrendezésnek azonban újabban bizonyos hátrányai is tapasztal-25 hatók. A váltóáramú közvilágítási hálózatból táplálható készüllékek általános elterjedése következtében ugyanis ma már nagy anódafeszültségek is alkalmazhatók és ez a lehetőség nagy erősítési tényező-30 vei, tehát kisebb átfogással biró csövek alkalmazását teszi lehetővé. Az átfogás kicsinnyététele rendszerint úgy történik, hogy az anódának a katódától va'ló távolságát megnagyobbítjuk. Ez a rendszer 35 méreteinek megnagyobbítására vezet, ami viszont ellentétben van az újabban szintén érvényesülő térmegtakarítási törekvésekkel. Azonkívül az anóda és katóda közötti távolság megnövelésének az a hátránya 40 is van, hogy az izzókatódák aktiválása, mely manapság nagyobbrészt a fémgőzeljárás szerint történik, nem vihető jól keresztül, mert anódán elhelyezett, a katóda aktiválására való anyag elgőzőlgésnél csak részben éri a katódát és az el- 45 gőzölgetett anyag legnagyobb része a cső más helyein, különösen a ballon falán, csapódik le és így a katóda aktiválása számára, kárba vész. Ennek a következménye abban mutatkozik, hogy az ily módon 50 előállított csövek nagyrésze nem éri el teljes aktivitását, aminek vagy az a következménye, hogy a csőnek erősítési képességei nem jutnak teljes érvényre, vagy pedig a tömeggyártásnál nagymennyiségű 55 seltejtes árut kapunk. Végül pedig az ilyen csöveknél az a zavaró mellékkörülmény is léphet fel, hogy az anódán a rajta elhelyezett és az elgőzölgés után visszamaradó aktiv anyag, minthogy annak 60 Richardson-féle állandója kicsiny, könynyebben gerjeszt másodlagos elektronokat, mint az olyan anódák, melyeken aktiv réteg nincsen. A másodlagos emisszió azonban a primár emissziót csökkenti és 65 így a cső üzemére zavarólag hat. A találmány célja, hogy ezen hátrányokat a szekrényalakú elrendezés előnyeinek megtartása mellett kiküszöböljük. Ezt azáltal érjük el, hogy az anödát nem 70 mint teljesen zárt szekrényt képezzük ki, hanem végein nyitott, fordított vályú alakjában és pedig célszerűen az állványon való megerősítés céljából létesített két kisebb oldaltoldattal ellátott lemez 75 alakjában és a szekrényalakúhoz hasonló elrendezést azáltal érjük el, hogy az aktiv anyag elhelyezésére való testet egyszerű, pl. sík védőlemezként képezzük ki, amely az anódával nem áll vezető összeköttetés- 80
