104270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáz- vagy gőzalakú anyagoknak kiválasztására más gázokkal vagy gőzökkel képezett elegyeikből, adszorbeáló anyaghoz való lekötés és ebből vízgőzzel való kiűzés útján

— 267 — amennyi ahhoz szükséges, hogy az ezen időszakban be vezetett adszorbeálandó anyagokat adszorbeálhassa. Megfigyeléseink szerint ez aninak tudható be, hogy 5 a fokozott hőuiérsókű elegygáz befúvásakor a.z -adszorbeáló közegben lévő nedvesség már kezdettől fogva hevesen elpárolog s ezáltal fokozza az adszorbeáló közeg adszorbeáló képességét. 10 Az említett elpárolgási folyamat folytán az adszorbeáló közegnek a meleg friss gázelegy végezte felmelegítése a gázárain irányában csiak lassan halad előre. Ennek folytán a gázkilépési hely közelében liévő 15 adszorbeáló anyagrétegeik aránylag hosszú ideig maradnak a nedvességtartalmuk elpárolgása okozta, alacsony hőmérséken s ennek fcvlytán az adszorbeálandó anyagokkal szemben hosszú ideig nagy fel-20 vevőképességűek lesznek. Ha a gázbelépési hely közeiéiben lévő adszorbeáló ainyagrétegek a fokozott hőmérsékű belépő gázelegy folytán már kiszáradlak, a kilépési oldallal szomszédos anyagrétegeket át-25 áramló gáz vízgőztartalmia fokozatosan kisebb lesz, úgy hogy fokozatosan ezek a rétegek is ki fognak száradni, még pedig fokozatosan alacsonyabb hőmérsékeknél, Ha már most a bevezetett gázelegy hőmér -30 sékét is csökkentjük, esetleg ezen gázelegy keletkezési hőfokáig, akkor az adszorbeáló közeg a gázbelépési helytől szakaszosan előrehaladva, fokozatosan lehűl és az adszorbeálandó anyagok számára 35 teljes adszorbeálóképességű lesz, miközben a gázbelépési hely közielében lévő adszorbeálandó anyagréteget melegtartalmukat fokozatosan a következő rétegeknek adják át s azokat fokozatosan mieg-40 szárítják anélkül, hogy azoknak lényeges hőimérséfcnövekedéisét idéznék elő s anélkül, hogy e rétegek már meglévő töltését (adszorbeált anyagmennyiségét) csökkentenék, amíg végül az egész adszorbeálandó 45 anyagmennyiség a bevezetet fc hideg gázelegy ha.tása folytán normális hűmérsékű és teljes telítésű nem lett. Minthogy az adszorbeáló közegnek csak az adszorbeálási periódus vége felé kell teljes ad-1 50 szorbeálókéipeissiéggel bírnia, általában elégséges, ha a gázbelépési hellyel szomszédos rétegek hűtéséit csak az adsz or -beálási periódus vége felé kezdjük meg. A felbontandó gáz- vagy gőzelegy, va.gy 55 az egész adszorbeáló periódus, vagy annak egy része alatt lehet fokozott hőmérisókű; eljárhatunk pl. úgy, hogy az elegy hőmórsiékét az adszorbeálási periódus alatt folytonosan va.gy időszakosan csökkentjük. Az adszorbeálandó anyagok neme és 60 töménysége és az egyéb üzemkörülmények szerint a frks gázelegy hőmérsékét cs ezen hőmérsék érték- s időbeni szabályozását esetenként Jcell megválasztani. A friss gázoknak fokozott hőmérsékkel 65 való bevezetése után nemcsak rendes, pl. keletkezési hőmérsékkel, hanem pl. hűtőkészülékben tetszés szerintii határig csökkentett hőmérsékkel is vezethetjük be ;i gázokat. 70 Különösen előnyösnek bizonyult az eljárásnak az a válfaja, amely szerint a gőzzel való öblíit'is után, a friss gázok beveze'iéí-e előtt az adszorbeáló tartályt rövid időre evakuáljuk. Ezáltal a rákövet- 75 kező adszorbeáló periódus elején az adszorbeáló közeg i elv evőképességét tetemesen fokozzuk. Lehet továbbá az adszorbeálási periódus elején a kezelendő meleg gázt levegővel vagy más — adszor- 80 beálandó alkatrészektől mentes — gázzal, ipl. ú. n. kilépési gázzal hígítva az adszorbeáló közeghez vezetni s egy idő után a, hozzákevert járulékos gáz mennyiségét pl. fokozatosan csökkenteni, vagy meg 85 szüntetni s ezután csak eredeti gázt bevezet:.!. A találmány szerint a bevezetett gázvagy gőzelegy hőmérséke tág határok között ingadozhat. Előnyösnek bizonyul- 90 tak pl. a 40—70° közötti hőmérsékek, amelyekkel némely ipari hulladékgáz, pl. a műselyemipar gázai bírnak. Az ilyen gázokat tehát a találmány értelmében közvetlenül vezethetjük az adszor- 95 beáló közeghez a bennük lévő értékes gőzök, pl. nitrocellulózoldószer-gőzök kivonására, mikor is a bennük lévő meleget teljesen értékesítjük az adszorbeáló közeg szárítására, holott- eddig az ilyen gázokat 100 az adszorbeáló tartályba való bevezetés előtt költséges módon lehűteni kellett. Lehet azonban természetesen a gázokat részben vagy egészben alacsonyabb hőfokon is az adszorbeálóközeghez vezetni, vagy 105 a melegen keletkező gőzöket részben, pl. az adszorbeálási periódus vége felé közvetlenül vagy pl. hideg gázokkal való keverés révén a kívánt alacsonyabb hőfokokra lehűteni. Lehet to- 110 vábbá az. egész adszorbeálási művelet vagy annak egy része alatt a gázokat magasabb /hőmérsékkel, pl. 60—80° közötti vagy 100—120° közötti vagy még magasabb hőfokkal az adszorbeáló közeg- 115 hez vezetni s e célból az esetleg alacsonyabb hőmérséken keletkező gázokat megfelelően előmelegíteni. Ha 40—70° kö-