104270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáz- vagy gőzalakú anyagoknak kiválasztására más gázokkal vagy gőzökkel képezett elegyeikből, adszorbeáló anyaghoz való lekötés és ebből vízgőzzel való kiűzés útján
Megjelent 1932. évi szeptember hó 266-én. MAGYAR KIRÁLYI JillIL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104270. SZÁM. — IY/h/1. OSZTÁLY. Eljárás gáz- vagy gőzalakú anyagoknak kiválasztására más gázokkal vagy gőzökkel képezett elegyeikből, adszorbeáló anyaghoz való lekötés és ebből vízgőzzel való kiűzés útján. Metallgesellschaft Aktiengesellschaft cég- Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1931. évi március hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi május hó 1-je. Amikor gáz- vagy gőzelegyekből egyes gáz- vagy gőzalakú alkatrészt adszorbeáló anyaggial, pl. aktív széninél, kovasavgellel, stb. való adszorbeáltatás és az-5 után vízgőzzel véigzett kiűzés révén akarunk elkülöníteni, fontos, hogy az adszorbeáló közeg nedve sség tar t a 1 ma lehetőleg alacsonyan tartassék, oly célból, hogy az adszorbeáló anyag az adszorbeáló folya-10 mat alatt lehetőleg sok kívánt gázt vagy gőzt kössön le. Erire való tekintettel akkor, amikor az adszorbeáló közegben adszorbeált anyagok kiűzése céljából az adszorbeáló anyagot szokott módon vízgőz-15 zel öblítik, ezen öblítés előtt vagy után, avagy előtt és után, de minden esetre a következő adiszorbeálási munkaszakasz előtt az adszorbeáló anyagot megmelegítették, pl. az öblítéísi munkaszakasz után 20 átvezetett forró igázok, vagy fűtőkígyókkal eszközölt, közvetett fűtés révén, nehogy az új elkülönítendő elegy, pl. gáz-gőzelegy bevezetésekor az előző adiszorbeálási folyamait folytán még hideg adszorbeáló 25 anyagra nedvesség csapódhasson le. Ez ismert rendszabályok azonban egyrészt külön berendezéseket, pl. külön fűtőelemieket, viagy a. segédgázok vagy fűtőközegek vezetésére való szerveket 30 igényelnek, másrészt mindegyik üzemsziakaszit megnyújtják, tehát a tellep teljesítményét esökfcetnitik s ezáltal a berendez zési- ós üzemköltségeket növelik. Megállapítottuk, hogy az ismert eljárás 35 ezen hátrányait egyszerűen úgy küszöbölhetjük ki, hogy a befejezíett öblítési periódus után közvetlenül vezetjük az új bontandó gázelegyet az adszorbeáló anyaghoz, anélkül, hogy külön szárítási és (vagy) hidiegfúvási műveletet iktat- 40 nánk közbe. Ez esetben az adszorbeáló anyag szárításához, ill. szárazon tartásához szükségelt melegmennyiséget maga a felbontandó gázelegy szolgáltatja, mely tehát ilyen módon az eddigi eljárásoknál 45 alkalmazott forró szárító, ill. előmelegítő közegek szerepét játsza. Adszorbeáló anyag gyanánt tetszés szerinti eredetű aktív szenet, valamint szilifca-gelt, vagy az esetenként megkívánt 50 adszorbeáló képességgel bíró más nagyfelületű anyagot használhatunk. Meglepő módon kitűnt, hogy ilyen munkamenet mellett a bevezetett felbontandó elegy magas bőmériséke dacára, az 55 eddigi vélelemmel szemben gyakorlatilag tökéletes adszorbeálást lehetett számottevő veszteségek vagy bármilyen egyéb hátrány nélkül elérni. A gőzzel való öblítés után a még nedves 60 és meleg adszorbeáló közeg az adszorbeált, pl. szerves anyagnak már csak igen kis mennyiségeit tartalmazza, úgy hogy — a találmány szerint az öblítési periodushoz az adszorbeáló közeg hűtése és szárítása 65 nélkül csatlakozó adszorbeáló periódusban az adszorbeáló közegnek nedvességtartálma dacára az adszorbeálandó anyagokkal szemben még bizonyos mérvű felvevőiképeissége van, többek között azért is, 70 mert az adszorbeálandó anyagoknak az adszorbeált vízgőzzel szemben kiszorítóképesiségük Van. Rövid idő után azonban a gázelegy további bevezetése közben az adszorbeáló közeg felvevőképessége igen 75 lényegesen növekszik azon mértéken túl,
